Belehúztak a bérek az euróövezetben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly és az idén év elején is még erős gazdasági növekedés miatt jobb tárgyalóhelyzetbe került szakszervezetek az idén kissé több béremelést tudtak kiharcolni az euróövezetben, ez meglátszik azon, hogy hosszas lassulás után első ízben az idei második negyedévben gyorsult a bérköltségek növekedése az euróövezet átlagában éves összehasonlításban. Hosszabb távra azonban nem sok jót ígér, hogy az augusztusról múlt héten megjelent beszerzőmenedzser-mutatók tanúsága szerint a foglalkoztatás növekedése már lassul mind az iparban, mind a szolgáltatásokban.

Az euróövezet átlagában a vállalati bérköltség – a nominális óránkénti munkaköltségeken belül a bérköltség szezonális kiigazítással – a második negyedévben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, közölték az EU statisztikai hivatalában. Előzőleg folyamatosan lassult az ütem: a tavalyi első és második negyedben 2,9-2,9 százalékkal, a harmadikban 2,7 százalékkal, az utolsóban 2,4 százalékkal, az idei első negyedben 2,3 százalékkal volt nagyobb a bérköltség, mint egy évvel korábban.

Az EU statisztikai hivatalának módszertanában a bérköltség csak a dolgozók pénzbeli és természetbeni javadalmazását tartalmazza, a bérre rakodó vállalati adókat, járulékokat – mínusz a foglalkoztatási támogatásokat – egyéb munkaköltségként tartja nyilván a hivatal. Az ilyen egyéb munkaköltségek az euróövezetben a tavalyi második és harmadik negyedben 2,4-2,4 százalékkal, az utolsóban 2,1 százalékkal, az idei első negyedben 1,9 százalékkal, a második negyedben 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Így, a második negyedben gyorsabb bérköltség-emelkedés ellenére, hosszabb távon mégiscsak enyhült a vállalatok teljes munkaköltség-terhelése az euróövezet átlagában. Habár az ütem gyorsult kissé az előző negyedhez képest, a második negyedévben a teljes munkaköltség-növekedés (a bér és az egyéb terhek átlaga) is csak 2,5 százalékos volt éves összehasonlításban, az egy évvel korábbi, 2,8 százalékos éves ütem helyett.

Magyarországon a bérköltség változásának irányzata nagyjából ellentétes volt az euróövezetihez képest. Magyarországon a bérköltség a tavalyi második negyedben 8,7 százalékkal, a harmadikban 9,9 százalékkal, az utolsóban 12,1 százalékkal, az idei első negyedben 9,2 százalékkal, a második negyedben 12,0 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint.

Közben az egyéb terhek a tavalyi második negyedben 4,5 százalékkal, a harmadikban 6,1 százalékkal, az utolsóban 10,5 százalékkal, az idei első negyedben 8,1 százalékkal, a második negyedben 10,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Ezzel a teljes munkaköltség a tavalyi második negyedben 7,7 százalékkal, a harmadikban 9,0 százalékkal, az utolsóban 11,8 százalékkal, az idei első negyedben 9,0 százalékkal, a második negyedben 11,6 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit.

Forrás: PrivátBankár



Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

A magyar áfa-bevallás sajátosságai (3. rész)

A magyar áfabevallás progresszívnek tekinthető abból a szempontból, hogy az adóalanyoknak lehetőségük van kezdeményezni a bevallásuk alapján képződött követelésük faktorálását.