Illetékfizetés a vállalkozói vagyon öröklése után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az illetéktörvény értelmében az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó vállalkozói vagyonának öröklésekor az örökös illetékalap-kedvezményre jogosult. Ennek feltételeiről, mértékéről és a feltételek be nem tartása miatt alkalmazható szankciókról olvashatunk dr. Vámos Ildikó cikkében, amely az Adó szaklap 2007/10. számában jelent meg.

A magánszemély örökös az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből illetékalap-kedvezményre jogosult az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklésekor. A kedvezmény feltétele, hogy a vállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig egyéni vállalkozói igazolvánnyal tovább folytatja.

Egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó

Az illetéktörvény szerint egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, akinél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 főt nem éri el, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint.

Érdemes megjegyezni, hogy a kedvezmény igénybe vehető abban az esetben is, amikor az egyéni vállalkozót – azaz az örökhagyót még életében, vagy az örököst a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül – kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyzik (bejegyezték), ugyanis az egyéni vállalkozói minőségen nem változtat a cégjegyzékbe történő bejegyzés.

Vállalkozói vagyon

Vállalkozói vagyonnak minősül minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül azonban vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi és a lakástulajdon (tulajdoni hányada), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog – még akkor sem, ha az örökhagyó üzleti nyilvántartásából úgy tűnik, hogy azokat kizárólag vállalkozói tevékenységével összefüggésben használta.

A kedvezmény igénybevételének feltételei

A kedvezményt a túlélő házastárs és a magánszemély örökös veheti igénybe. A kedvezmény igénybevehetőségének időbeli korlátja, hogy a kisvállalkozói tevékenység folytatásáról a hagyatéki tárgyalásig kell nyilatkozni. További feltétel, hogy a magánszemély örökös csak és kizárólag a túlélő házastárs egyetértésével tehet ilyen tartalmú nyilatkozatot a hagyatéki tárgyaláson. A túlélő házastárs – amennyiben folytatni kívánja a vállalkozói tevékenységet – az előzetes nyilatkozatot a többi magánszemély örökös egyetértése nélkül is megteheti. A nyilatkozatot a közjegyző jegyzőkönyvbe foglalja, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldi az állami adóhatóságnak. Ezt követően az állami adóhatóság a nyilatkozó örököst, túlélő házastársat a fizetési meghagyás meghozatala előtt határidő megjelölésével felhívja az egyéni vállalkozói igazolvány bemutatására.

Az illetékalap-kedvezmény mértéke

Az öröklési illetékalap kedvezményének mértéke eltér attól függően, hogy a vállalkozást a túlélő házastárs vagy más magánszemély örökös folytatja.

Amennyiben a túlélő házastárs örökli a kisvállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét, akkor a kisvállalkozói vagyon után a kedvezmény a kisvállalkozói vagyon – illetve a kisvállalkozói vagyonon fennálló haszonélvezeti jog – forgalmi értékéből az öröklési illeték alapjának 50 százaléka, legfeljebb 5 millió forint. Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző más magánszemély örökös folytatja, akkor a kedvezmény a kisvállalkozói vagyon forgalmi értékéből az öröklési illeték alapjának 25 százaléka, legfeljebb 2,5 millió forint.

Alapesetben az egyéni vállalkozó hagyatékban többféle vagyontárgy – például lakás, nyaraló, termőföld, ingók, személygépjármű, mezőgazdasági tevékenység működtetéséhez szükséges berendezés – van, melyek közül első lépésben ki kell választani azokat, amelyek a kisvállalkozói vagyonba tartoznak, annak számbavételével, hogy milyen értékben található benne ingatlan és milyen mértékben ingó. A kisvállalkozói vagyonon kívül eső ingók, ingatlanok után a fizetendő öröklési illetéket az általános szabályok szerint kell számítani.
A szerző több példával mutatja be, hogyan kell kiszámolni az illetéket, mi minősül hagyatéki tehernek.

Szankciók

Amennyiben a kisvállalkozást folytató örökös a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül – elháríthatatlan külső ok bekövetkezésének hiányában – az egyéni kisvállalkozást megszünteti, akkor az általa igénybe vett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. Ha az egyéni vállalkozás megszűnésére elháríthatatlan külső ok bekövetkezése miatt kerül sor – mert például jelentős mértékben leromlik a kötelezettséget vállaló magánszemély egészségi állapota –, akkor ezt a jogalkotó úgy méltányolja, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után már nem hozza hátrányosabb helyzetbe a kötelezettséget vállaló magánszemély örököst.

Dr. Vámos Ildikó cikke teljes terjedelemben, számítási példákkal az Adó szaklap 2007/10. számában olvasható.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 9.

Niveus: Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem

December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

2022. december 9.

Brutálisan megemelték a telekadót Pilisjászfalun

A válság miatt Pilisjászfalu is a telek- és építményadó emelésére kényszerült a napokban; főként a telekadó emelése érinti súlyosan a falu lakosságának egy részét, esetükben sokszorosára, több százezer forintra ugorhat az éves kifizetendő összeg – adta hírül a Telex.