Béren kívüli és más juttatások 2017-ben III.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk a 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.


Melyek az egyes meghatározott juttatások?

A 43,66 százalék (1,18×0,15 szja+1,18×0,22 eho) kifizetői közteher mellett adható juttatások a következők:

  • a SZÉP-kártyára utalt támogatások

    • alszámla-értékhatárokat

és/vagy

  • a rekreációs keretet

meghaladó része [Szja tv. 70. § (4) bekezdés];

  • a 2016-ban béren kívülinek minősült juttatások [Szja tv. 89. § (6) bekezdés];

  • külön rendelkezésekben nevesített juttatások [Szja tv. 70. §].

Mit jelent az alszámla-értékhatár túllépése?

A SZÉP-kártya alszámla-értékhatárokat nem kell arányosítani a jogviszony adóévi fennállásával. Ugyanakkor a túllépést – alszámlánként – több juttató esetén azok támogatásának együttes összegéből kell megállapítani.

A túllépés utáni magasabb közterhet a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni [Szja tv. 69. § (5) bekezdés c) pont].

Mit jelent a rekreációs keret túllépése?

A pénzösszeg-juttatással együtt számított rekreációs keret 450 ezer, (a költségvetési szervek munkavállalói esetében 200 ezer) forint, ha a magánszemély jogviszonya egész évben fennáll, egyébként pedig az említett összegeknek az adott juttatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része, ha a jogviszony csak az év egy részében áll fenn. Ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnt meg, az arányosítást nem kell alkalmazni.

Megjegyzendő, hogy több munkáltató esetén a rekreációs keret külön-külön vehető figyelembe.

A rekreációs keret túllépése utáni magasabb közterhet a juttatás hónapjának, illetve a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni [Szja tv. 69. § (5) bekezdés c)- d) pont].

Hogyan kell meghatározni az értékhatár- és keret-túllépések összegét?

Vegyük példaként a következő esetet:

A munkavállaló február 15-én a munkáltatójától

  • 100 000 Ft pénzösszeg-juttatásban

  • 120 000 Ft SZÉP-kártya szálláshely alszámlára

  • 200 000 Ft SZÉP-kártya vedéglátás alszámlára

  • 30 000 Ft SZÉP-kártya szabadidő alszámlára

összesen 450 000 Ft juttatásban részesült.

A munkáltató által március 12-éig bevallott és megfizetett közteher:

  • 100 000×0,3422=34 220 Ft

  • 120 000×0,3422=41 064 Ft

  • 150 000×0,3422+50 000×0,4366=51 330+21 830=73 160 Ft

  • 30 000×0,3422=10 266 Ft

összesen: 158 710 Ft

A munkavállaló munkaviszonya március 14-én megszűnik, így a munkaviszonyban töltött napok száma: 73, aránya 73/365=20%

  • pénzjuttatás keretösszege: 100 000×0,2=20 000 Ft

  • rekreációs keretösszeg: 450 000×0,2=90 000 Ft

A kilépés miatt április 12-éig fizetendő közterhek:

  • a pénzjuttatás arányos keretet meghaladó része (bér): 100 000-20 000=80 000 Ft

  • a munkavállalót terhelő szja: 80 000×0,15=12 000 Ft; járulékok: 80 000×0,185=14 800 Ft; összesen 12 000+14 800=26 800 Ft

  • a munkáltatót terhelő szocho: 80 000×0,22=17 600 Ft; szakképzési hozzájárulás: 80 000×0,015=1200 Ft; összesen: 17 600+1200=18 800 Ft

  • a munkáltató által önellenőrzéssel visszaigényelhető: 80 000×0,3422=27 376 Ft

  • az arányos rekreációs keretet meghaladó (egyes meghatározott) juttatás: 20 000+120 000+150 000+30 000-90 000=230 000 Ft

  • a munkáltatót által befizetendő eho-különbözet: 230 000×1,18 (0,22-0,14)=21 712 Ft.

 

Hogyan adhatók a 2017-ben a korábban béren kívülinek minősült juttatások?

A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként (43,66% közteherrel) adhatja [Szja tv. 89. § (6) bekezdés].

Ezekre a juttatásokra nem vonatkozik a Szja tv. 70. § (1a) bekezdése, ami azt jelenti, hogy nem kell alkalmazni a munkáltatónál szabályozott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak is adhatóak kifizetői adózás mellett.

A munkáltató adózása mellett

  • a munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag,

  • a szakképző iskolai tanuló,

  • kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,

  • duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató,

  • a nyugdíjban részesülő magánszemély, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja

a következő juttatásokat kaphatja:

  • munkahelyi étkezés

  • étkezési Erzsébet-utalvány

  • üdülési beutaló

  • iskolakezdési támogatás

  • helyi utazási bérlet juttatása

  • iskolarendszerű képzés

  • önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás

  • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás

Mikor kell nyilatkozni a korábban béren kívülinek minősült juttatások esetén?

A juttatónak az adókötelezettség megállapításához az általa nem ismert feltételek fennállását a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe vennie [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (4) bekezdés]. Ha ugyanis utóbb az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának hiányát, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizetőnek kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (5) bekezdés].

Ez azt jelenti, hogy például az iskolakezdési támogatás esetében továbbra is nyilatkozni kell a családi pótlékra való jogosultságról. Vagy például az önkéntes pénztári hozzájárulás ugyan korlátozás nélkül adható, de egy hónapon belül csak egy juttató utalhatja ezt 43,66% közteherrel, mert a 2016-ban a hatályos jogszabályok szerint akkor minősül béren kívüli juttatásnak a pénztári hozzájárulás, ha a munkavállaló nyilatkozik, hogy az adott hónapra mástól nem kap ilyen juttatást.

 

Adható-e étkezési Erzsébet utalvány 2017-ben?

Nincs akadálya, hogy 43,66% közteher megfizetése mellett étkezési Erzsébet utalványokat bármilyen értékben adjon a munkáltató, betartva azt a szabályt, hogy ha az utalványt munkadíj helyett adná, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók [Szja tv. 1.§ (10) bekezdés]. Ugyanakkor az Erzsébet-utalványcsalád egyéb változatai (pl. ajándék-utalvány) kifizetői adózás mellett csak a munkáltatónál szabályozott juttatásra vonatkozó rendelkezés szerint, csak a munkaviszonyban álló magánszemélyeknek adható egyes meghatározott juttatásként.

Mennyi a közterhe a decemberi Erzsébet utalvány januári kiadásának?

A Szja tv 69. § (5) bekezdése szerint a juttatót terhelő közterhek mellett adható juttatások után a kötelezettségeket a juttatás hónapjára kell megállapítani. A 2016-ban ki nem osztott Erzsébet-utalvány 2017. januári kiosztása esetén a juttatás hónapja 2017. január, vagyis a fizetendő közteher az új szabályok szerint 1,18x(15%szja+22%eho).

Mi a teendő az önkéntes pénztári hozzájárulás egyösszegű utalása esetén?

A 2016. december 31-én hatályos Szja tv. szerint, ha munkáltató havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást, azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. Ennek megfelelően az adót és az ehó-t előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként, de a közölt összegek szerinti hónapokra vonatkozó szabályok szerint kell bevallani és megfizetni.

Folytatjuk.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Enyhe zsugorodás júniusban: 50 pont alá esett a júniusi BMI

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 49,4. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről számoltak be. Az elmúlt időszak mérsékelt bővülését követően ebben a hónapban fordulat következett be a feldolgozóiparban, a BMI index 50,0 pont alatt áll – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. július 1.

Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.