Béren kívüli és más juttatások 2017 V.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk a 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze. 

Mely juttatások adómentesek?

A Szja tv. 4. § (2a) bekezdése alapján széles azoknak az adókötelezettséggel nem járó juttatásoknak a köre, amelyeket a munkáltató, illetve bármely (például megbízási) jogviszonyban a foglalkoztató adhat a munkavállalói, a tevékenységében közreműködő magánszemélyek részére. A rendelkezés szerint pl. nem keletkezik bevétel a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosított eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat, fűtés, világítás, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint történő biztosítása stb. személyes használata, igénybevétele miatt akkor sem, ha nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel. (Ez alól kivétel a cégtelefon magáncélú használata, amelyre tekintettel a törvény a kifizetőt terhelő adókötelezettséget ír elő.)

Ezeknek a juttatásoknak adózási szempontból nincsenek korlátai, csak a cégek költségviselő képessége, elhatározása szab határt, illetve az, hogy ha nem a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel ilyen költségek, ráfordítások, azokkal a társasági adó alapját meg kell növelni. 

 

Ugyancsak nem keletkezik bevétel a munkába járás jogszabályban meghatározott költségtérítése, valamint a hivatali, üzleti utazás költségének kiküldetési rendelvénnyel történő megtérítése címén.

Lehet-e cafeteriában választható elem a unkavégzéssel összefüggő kötelező juttatás, térítés?

A kötelezően előírt foglalkozás egészségügyi szolgáltatás, védőruha, a számítógép előtt dolgozóknak éleslátást biztosító szemüveg, védőital stb., valamint a munkába járási kötelező költségtérítés, kiküldetési költségtértés nem sorolható a cafetéria csomagba, mivel a munkavégzés feltételeként nem képezheti választás tárgyát.

Melyek a nem kötelező adómentes juttatások?

Az adómentesen adható nem pénzbeli juttatásokról a Szja tv. 1. sz. melléklete rendelkezik. 

A nem kötelező adómentes juttatások körébe sorolható:

• a sportrendezvényen, sportlétesítményben nyújtott szolgáltatás [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.7. pont],
• a sportbelépőjegy, bérlet, a kulturális belépőjegy, bérlet (ezekre váltható utalvány) [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.28. pont],
• a szálláshely-juttatás, mobilitási célú lakhatási támogatás [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6./f) pont; 2.11. pont, 9.7. pont],
• a lakáscélú támogatás [Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. és 9.3. pont; 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet],
• a bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6/ c) pont],
• a temetési segély, kegyeleti ellátás [Szja tv. 1. számú melléklet 1.3 pont, 8.6./ e) pont],
• a számítógép-használat [Szja tv. 1. számú melléklet 7.11. pont],
• a cégautó-használat [Szja tv. 1. számú melléklet 8.37. pont],
• egyes biztosítások adómentes díja [Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. pont],
• a szociális szövetkezet tagjának juttatása [Szja tv. 1. számú melléklet 4.24. pont].

Továbbá ide tartozik:

• a munkába járás költségének a kötelező mértéket meghaladó térítése [Szja tv. 25. § (2) bekezdés; 39/2010. Korm. rendelet],
• a lakáscélú hitel és a munkabérelőleg kamatkedvezménye [Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) és g) pont].

Lehet-e az ingyenes céges sportrendezvény adómentes?

Sportrendezvény alatt sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott versenyt, mérkőzést kell érteni [Szja tv. 3. § 60. pont]. 

E rendelkezés alapján a cégek a munkatársaiknak, ügyfeleiknek (azok családtagjainak, ismerőseinek) bármely versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében tartott olyan versenyen, mérkőzésen biztosíthatnak ingyenes részvételt és nyújthatnak szolgáltatásokat, amelynek sportszervezet vagy sportszövetség (akár egy falusi, akár egy külföldi sportegyesület) a szervezője. Az ilyen eseményeken nyújtott ingyenes étel- és ital-fogyasztással (vendéglátással), szabadidőprogrammal összefüggésben felmerült bármekkora költség adómentesen számolható el. Ugyanakkor a munkáltató, kifizető által rendezett házi sportrendezvényen (pl. „csapatépítő tréningen”) nyújtott szolgáltatások nem adómentesek, egyes meghatározott juttatásként adókötelesek. 

Lehet-e belépőjegyet adni külföldi sportrendezvényre?

A hivatalos álláspont szerint a hazai versenyek (pl. foci rangadók, Forma-1) mellett a rendelkezést olyan külföldi sportrendezvényre, versenyre szóló belépőjegyek juttatása esetén is lehet alkalmazni, amely a sportági szakszövetség versenynaptárában szerepel.

A belépőjegyeket, bérleteket megveheti a juttató cég vagy akár az érintett magánszemély is, de lényeges, hogy mindenképpen a juttató nevére szóljon a számla, mert csak így számolható el költségként, és csak ebben az esetben lehet adómentes. 

Kinek adható mobilitási célú lakhatási támogatás?

Az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből 2017. január 1-jétől adómentes

• a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
• a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
• a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
• meg nem haladó támogatás.

A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni.

A lakhatási támogatás adómentességének felső határa havonta

• a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
• a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
• a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.

Amennyiben a munkáltató az adómentes értékhatárt meghaladóan is ad a munkavállalónak térítést, az értékhatárt meghaladó rész bérjövedelemként adó- és járulékköteles. Ha a lakás a munkáltató tulajdonában van, vagy a cég bérli a lakást (a számla a cég nevére szól) és a juttatás feltételei megfelelnek a munkáltatónál szabályozott juttatásra vonatkozó, a Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek – az adómentes értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként viseli a közterheket.

A mobilitási célú lakhatási támogatás olyan munkavállalónak adható

• akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesít, 
• akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
• aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban nem rendelkezett, és a támogatás nyújtásának időpontjában sem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Nem minősül munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (pl. többségi befolyással rendelkezik).

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

 

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

A társasági adóalany munkáltatók a mobilitási támogatás címén kifizetett összeggel (de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegével) csökkenthetik az adózás előtti eredményüket [Tao tv. 7. § (1) bekezdés ka) pont].

Lehet-e cafeteriában adómentes lakáscélú támogatást adni?

Az adómentes lakáscélú támogatás nyújtásának adózási szempontból nem feltétele, hogy azt minden munkavállaló egyformán kapja. A munkáltató döntésétől függ az is, hogy a kafetéria-keretben, vagy azon felül (kívül) ad ilyen támogatást annak, aki egyébként megfelel minden feltételnek és a juttatás nem minősíthető a munkavégzés ellenértékének. A támogatást nem kell a munkaviszony időtartamával arányosítani, de belső szabályzatban rögzíthető, milyen feltételek mellett biztosítja azt a munkáltató. Az adómentes lakáscélú támogatás feltételrendszerében nem szerepel olyan kikötés, hogy meddig kell a dolgozónak állományban állnia a támogatás folyósítása után. Ilyen kikötés elsősorban a munkáltató érdeke. Mivel a támogatást a munkáltató olyan magánszemélynek adhatja, aki vele a Munka tv. szerinti munkaviszonyban áll, a részmunkaidősök, bedolgozók, távmunkát végzők, határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak is kaphatják. Viszont nem lehet adni annak, aki a kft-nek csak személyesen közreműködő tagja, vagy vele megbízási szerződéssel, vállalkozási szerződéssel áll jogviszonyban. 

Cikksorozatunkat folytatjuk. 

---