Béren kívüli és természetbeni juttatások adókötelezettsége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2007. január 1-jével változtak a béren kívüli juttatások adózási szabályai, és már tavaly szeptembertől emelkedett az adóköteles természetbeni juttatások adómértéke. Az alkalmazottaknak jó hír, hogy az adómentesen adható természetbeni juttatások értékhatára is emelkedett valamelyest. Dr. Andrási Jánosné cikke a 2007-től hatályos változásokra hívja fel a figyelmet.

Az szja-törvény 71. §-a tételesen felsorolja az adóköteles béren kívüli juttatások körét. Amennyiben ezeknek a juttatásoknak az összeg meghaladja a 400 ezer forintot, akkor az ezt meghaladó rész után a munkáltatónak az eddigi 44 százalékos helyett 54 százalékos személyi jövedelemadót, valamint az 54 százalékos adóalap 54 százalékkal növelt összeg után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A részmunkaidős foglalkoztatás az adókötelezettséget eredményező értékhatár nagyságát nem befolyásolja. Az adómérték növekedése mellett jelentős változás, hogy a munkáltatónak az adót nem az adóév végére, hanem az értékhatár túllépését eredményező juttatás napjára kell megállapítani, valamint a megállapított adót a juttatást követő hónap 12-éig kell megfizetni és bevallani.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Átmeneti szabály, hogy reprezentáció és az üzleti ajándék tekintetében az 54 százalékos adómértéket csak a 2006. augusztus 31-étt követően kezdődő adóévre kell először alkalmazni. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy például azok a vállalkozások, amelyek a naptári évvel azonos üzleti évet alkalmaznak, a 2006-ban juttatott üzleti ajándék és reprezentáció után 44 százalékos adómértékkel számolhattak egész évben, csak 2007. január 1-től kell 54 százalékos adót fizetniük.. Az átmeneti szabály azonban csak azokra az ajándékokra vonatkozik, amelyek egyedi értéke nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Adómentes természetbeni juttatások

2007. január 1-től emelkedett egyes természetbeni juttatások adómentes értékhatára. A természetbeni étkeztetésnél az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, a közétkeztetés formájában adott bevétel 10 ezer forintig adómentes, míg a kizárólag fogyasztásra készétel vásárlásra jogosító étkezési utalvány havi 5 ezer forintot meg nem haladó része adómentes. Az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára 20 ezer forint gyermekenként.

Jelentősen átalakultak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, adómentesen adható üdülési csekkekre vonatkozó szabályok is. A törvény tételesen felsorolja, hogy kik juttathatnak üdülési csekket, és azt is meghatározza, hogy az adómentes üdülési csekket mire lehet felhasználni. A 2006. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkekre azonban átmeneti szabályok érvényesülnek, ezek a csekkek még érvényességük meghosszabbítása esetén is a tavalyi szabályok szerint használhatók fel adómentesen.
2007. január 1-től változtak a csekély értékű ajándék adómentességének feltételei is. A törvény tételesen meghatározza, hogy ki lehet a juttató, és kinek ajándékozhat adómentesen.

Dr. Andrási Jánosnénak az Adó Szaklap 2007/3. számában megjelent cikkéből a részletszabályokról is tájékozódhatnak.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 8.

Elemzés: ideiglenesen jó irány a Robin Hood adó emelése, később finomhangolni kell

Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelent a 496/2022. (XII. 7.) Korm. rendelet, amely a 2023-as évre váratlanul 31-ről 41%-ra emelte az energiaellátók jövedelemadóját, azaz a “Robin Hood adót”. Az emelés jelen formájában kizárólag a jövő évre szól, de a korábbi átmenetinek szánt intézkedések példák alapján érdemi esély látszik rá, hogy esetlegesen hosszabb távon is emelt szinten ragad az adókulcs.  Ugyanezen jogszabályban szerepel egyébként a MOL számára megállapított extraprofit adó 95%-ra emelése is – áll a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda elemzésében.