Béren kívüli juttatás: nem azonos a cafeteriával

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A béren kívüli juttatások köre tágabb az szja törvény definíciójánál és nem azonos a köznyelvben cafeteriaként említett juttatásokkal. Az Adó szaklap 2012/4-5. számában megjelent cikk sorra veszi, hogy 2012-ben milyen juttatások milyen adózási feltételekkel adhatók a dolgozóknak – még nem késő képbe kerülni, az év folymán alakítható a bérezés, a nemrégiben bevezetett SZÉP-Kártya lehetőségeit pedig a nyári szabadságok alatt lehet igazán kihasználni.

A cikk szerzője, Szatmári László bevezetőjében leszögezi, hogy a cafeteria választáson alapuló béren kívüli juttatási rendszert jelent, vagyis azt, hogy a munkavállalók rugalmasan, egyéni igényeiknek megfelelően választhatnak a vállalat által nyújtott juttatások közül az előre meghatározott költségkeret erejéig.

A rendszer keretein belül minden dolgozó a saját motivációjának és preferenciáinak megfelelően állíthatja össze juttatási csomagját.

A tipikus cafeteria-rendszerben a dolgozók rendelkeznek egy előre meghatározott – általában éves – keretösszeggel, amelynek erejéig a felkínált juttatási elemekből egyéni igényeiknek megfelelően állíthatják össze juttatási „csomagjukat”.

A cikkben ismertetett juttatásokat a vállalkozások ma már általában valóban cafeteria-csomag részeként kínálják dolgozóiknak, de a közteherviselési kötelezettség szempontjából ez nem meghatározó tényező, annak van jelentősége, hogy az adott juttatási elemre milyen konkrét szabályok vonatkoznak.

A béren kívüli juttatások

Az Szja-törvény 71. §-ában nevesített juttatások utáni 16 százalékos adó a kifizetőt terheli (az adó alapja a jövedelem 1,19-szerese), továbbá e juttatásokkal összefüggésben a kifizetőt 2012-től 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli [Eho-tv. 3. § (4)].

Az e körbe tartozó juttatások a következők:

• kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig;
• munkahelyi étkeztetés havonta 12 ezer 500 forintig;
• az Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;
• a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 450 ezer forint összegig;
• az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig;
• a helyi utazási bérlet juttatása;
• az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig;
• a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig;
• a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig;
• a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba / ön-segélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig;
• a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

Az említett juttatások meghatározott feltételekkel és értékbeli korlátozással tartozhatnak a 71. § hatálya alá. Amennyiben a törvényi feltételeknek egyébként megfelelő, 71. § szerinti juttatás túllépi az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt, akkor a felettes rész után a juttatónak a 16 százalék személyi jövedelemadó mellett magasabb mértékű, 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, arra való tekintettel, hogy a felettes rész az Szja-törvény 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja-törvény 70. § (4) bekezdés; Eho-törvény 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont].

Többet szeretne tudni? Jöjjön el június 26-án konferenciánkra! Béren kívüli juttatások, költségelszámolások Ízelítő a tematikából: Költségtérítés elszámolása Kiküldetési rendelvény Útnyilvántartás Gépjárművel kapcsolatos költségek Egyes meghatározott juttatások Béren kívüli juttatások Széchenyi Pihenő Kártya Étkeztetésre vonatkozó szabályok Az értékhatárt meghaladóan adott juttatások adókötelezettsége Üzleti ajándék és reprezentáció Időpont: 2012.06.26. 10.00-15.00 óráig Előadó: Horváthné Szabó Beáta igazgató, PricewaterhouseCoopers Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés it

A 71. § alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, továbbá munkavállalónak minősül a Munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is [Szja-tv. 71. § (6) a)–b)].

A kifizetőnek az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján kell figyelembe venni [Szja-tv. 71. § (4)]. Ha valamely béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának hiányát, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve, ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [Szja-tv. 71. § (5)].

A béren kívüli juttatások utáni eho-fizetési kötelezettség

Az Szja-törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokat 2012-től 10 százalékos mértékű eho-fizetési kötelezettség terheli. A béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja-tv. 70. § (4) második mondata], melyet 27 százalékos mértékű eho terhel. Az Szja-törvény 70. §-a (4) bekezdésének második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap [Szja-tv. 70. § (4) második mondata] után számított, 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [Eho 3. § (6)].

Szatmári László cikke részletesen ismerteti az egyes juttatásokat és azok közterheit, és kitér az egyes meghatározott juttatások változásaira, valamint az adómentes, vagy bevételnek nem minősülő juttatások szabályaira is. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/4-5. számában olvasható, kedvező online előfizetési lehetőségeinkről pedig itt tájékozódhat.

---