Bérfejlesztés: hol mire számíthatnak a dolgozók?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az szja 16 százalékra emelése azokat érintette leginkább, akik az adójóváírást nem igényelték. Az ő tehernövekedésüket, illetve az alacsonyabb jövedelmi sávokba tartozók terheit a kormány a cégekkel kompenzáltatná. Ráadásul, ha ez a jóvátétel elmarad, a kormány az OÉT decemberi jegyzőkönyvére hivatkozva bátorítja a dolgozókat, hogy emeljék fel szavukat a bérfejlesztésért. A HR Portál körképe azt vizsgálja, hogy tudják a leginkább érintett munkáltatók feloldani ezt a feszültnek tűnő helyzetet.

Adókedvezmény – béremelésre

Két, párhuzamos esemény egyszerre generált feszültséget a hazai munkaügyi kapcsolatrendszerben. Egyrészt a Parlament 2010 végén egységes, 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot állapított meg minden bérjellegű jövedelemre, másrészt 2010. december 2-án az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mindhárom résztvevője megállapodott abban a javaslatban, miszerint a munkavállalók számára – kifejezetten az alacsony és a közepes jövedelműek nominális, nettó bérszintjének a megőrzése céljából -, 4-6 százalékos lesz a bérfejlesztés.

Egyes számítások szerint a reálbér szinten tartásához közel 10, a nominális nettó kereset megőrzéséhez pedig akár 5 százalékos bruttó béremelésre lehet szükség az idén átlag körüli vagy az alatti jövedelem esetén (www.vg.hu, 2011.02.25.). Ennek a magas összegű bérfejlesztésnek a fedezetéül a társasági adó 10 százalékossá válása szolgált volna, ha a vállalkozások nagy része ezt fizette volna. A rossz gazdasági helyzet miatt azonban sok cég évek óta nem volt nyereséges, ezért ezt az adónemet eleve nem fizette be a központi költségvetésbe.

Az állami cégeknél ebben az évben a bértömeg nem növekedhet, ezért az OÉT által ajánlott bruttó keresetnövekedés csak létszámváltozással oldható meg. Így felszabadul forrás arra, hogy nőhessen a bruttó bér, és megvalósulhasson a szigorú bértömeg-gazdálkodás is, egyszerre.

A HR Portál annak járt utána, milyen megoldások és milyen feszültségek teremtődtek a kétféle szabályozás egyidejű alkalmazásával. Olyan, a hazai gazdasági életben meghatározó szerepet betöltő cégeket szólaltat meg, ahol sok az egyszerű, fizikai munkát betöltő munkavállaló. Mivel a bruttó 90 és 290.000 forint közti bérsávban elhelyezkedő munkavállalók nevezhetőek igazán érintettnek, ezért olyan szereplőket igyekeztek megszólaltatni, ahol a bérek nagy része ebbe a jövedelmi kategóriába tartozik, illetve a cég olyan termelési szektorban tevékenykedik, amelyet a személyi jövedelemadó-változás „vesztesének” tartanak.

További részletek a HR Portálon.

Forrás: HR Portál

---