Betonba vagy aranyba öntjük az egykulcsos adót?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétharmados törvényben rögzítené a kormány az egykulcsos szja-rendszert, illetve azt, hogy annak kulcsa nem lehet magasabb 16%-nál – derült ki a napokban. Felmerül a kérdés: mi szükség van erre a lépésre, ami a nemzetközi gyakorlatban is ismeretlen?

Alapvetően három lehetőséget tudunk elképzelni, és amellett érvelünk, hogy egyik sem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy ilyen erős rögzítést alkalmazzunk a gazdaságpolitika egyik fontos operatív eszközén.

1. Soha többé ne emelkedjen az adóterhelés!

Az elképzelés egy első pillantásra szimpatikus üzenete lehet, hogy a kormány garantálni kívánja, a jövedelmeket terhelő adó soha ne növekedjen. Ezt még akár az állami kiadási szintre vonatkozóan is értelmezhetjük ígéretnek, miszerint a régiós viszonylatban magasnak számító újraelosztási arány forrás hiányában nem növekedhet.

Ezzel a szemlélettel azonban több probléma is van. Egyáltalán nem zárható ki, hogy egyszer lesz egy olyan kormányzó erő, amelyik a versenyképességi kérdésekre más területen keresi a választ. Mondjuk az adócsökkentések helyett a magas színvonalú állami szolgáltatások megteremtésében látja a sikeresség receptjét. Ez aligha egy olyan kérdés, amiben a mindenkori kormánynak ne lenne joga önállóan, korlátozások nélkül dönteni, még akkor is, ha erre nem kétharmados, „”csak”” stabil többséget biztosító felhatalmazást kapna a választáson.

Az is felmerül, hogy mi történik akkor, ha a kormány nem stratégiai alapon, hanem hirtelen szükségből szeretne adót emelni. Ilyen eset azért időről időre előfordulhat, váratlan sokk és ebből adódó többletkiadási szükség bármikor adódhat. És bár most azt gondolhatjuk, hogy a munkát terhelő magas elvonások miatt ilyenkor se az szja-t emeljük, nem biztos, hogy ezt mindig így fogjuk gondolni. A világ változik, ráadásul több más lehetséges megoldásról is tudjuk, hogy azok sem éppen csodaszerek. Gondoljunk csak például az állandó áfa-módosítások ellentmondásos eredményeire, vagy az eladósodás súlyos következményeire!

A fentiekből talán kiviláglik, hogy a gazdaságpolitika rugalmasságát kifejezetten romboló szabályozásról lenne szó, ami akár eladósodásra is ösztönözhet, vagyis pont ellentétes hatást vált ki, mint amit az évtizedek alatt felgyülemlett tapasztalat alapján elvárnák a költségvetési szabályozástól.

Forrás: portfolio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]