Bevezethető lenne általánosan a fordított áfa a nagyobb összegű vásárlásoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfacsalások csökkentése érdekében módosultak a fordított adózás szabályai. Mostantól a tagállamok kérelmezhetik, hogy a fordított adózást általános jelleggel alkalmazhassák a belföldi ügyleteikre vonatkozóan is – írja közleményében a Deloitte.

2018. december 20-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta a héa irányelv módosítását. ennek értelmében a tagállamok 2022. június 30-ig előírhatják a fordított adózás alkalmazását a meghatározott értékhatárt elérő, belföldi, adóalanyok között teljesülő ügyleteik esetén.

Az intézkedés hátterében az áfacsalások növekvő tendenciája áll. Mindezt jól érzékelteti, hogy az átmeneti szabályt csak azok a tagállamok alkalmazhatják, amelyek áfabevétel-kiesésének legalább 25%-át körhintacsalás okozza, illetve melyek esetében az áfahiány legalább 5%-kal meghaladja a közösségi átlagot.

Az Irányelv módosítása rögzíti, hogy az általános fordított adózást a 17.500 euro ügyleti értéket elérő, belföldi adóalanyok közötti ügyletekre lehet alkalmazni, de csak olyan szigorú technikai feltételek mellett, melyek biztosítják a fordított adózási mechanizmus hatékony működését, és ellenőrzését. Ennek megfelelően az érintett adóalanyok kötelesek lesznek elektronikus jelentést tenni.  „Az új rendszer alkalmazása első körben minden bizonnyal nagymértékű adminisztrációs terhet jelentene mind az adott tagállam, mind a vállalkozások számára. Ugyanakkor pozitív hatással bírhat az adócsalások visszaszorítása elleni küzdelemben, különösen azon tagállamokban, ahol jelenleg nagyon magas az áfabevétel-kiesés összege” – tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy az adóhatóságok milyen erőforrásokat tudnak biztosítani a csalások visszaszorítására. Így az általános fordított adózást csak azon tagállamok kérhetik (egyéb feltételek mellett), ahol egyébként nincs megfelelő hatósági apparátus.

Érdekes kérdés, hogy az általános fordított adózás esetleges alkalmazása hazánkban milyen hatással lenne a nemrég bevezetett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre, illetve annak jövőjére. Jelenleg ugyanis a fordított adózású ügyletekre nem terjed ki a valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Így, az általános fordított adózás bevezetése jelentős változást idézne elő a számlákra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek tekintetében.

„Az új mechanizmust alkalmazó tagállamoknak előreláthatólag jelentős mértékben át kell majd alakítaniuk a jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó szabályozásukat, annak érdekében, hogy maradéktalanul megfeleljenek az irányelv-módosítás által szabott szigorú feltételeknek” – hangsúlyozta Aracsi Bernadett, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

„Az általános fordított adózás bevezetésének másodlagos hatásai is lehetnek. A vállalkozások számára sok esetben okoz fejtörést, hogy egy adott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás szabályai alá tartozik. Az általános fordított adózás bevezetésével ez a bizonytalanság – és az emiatt felmerülő adókockázat – elvileg megszűnne a nagy értékű ügyletek esetében” – emelte ki Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.