Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A banki különadó bevezetését javasolja választási programjában a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), a jelenlegi hárompárti kormánykoalíció legerősebb pártja – közölte Bohuslav Sobotka kormányfő, pártelnök kedden Prágában sajtótájékoztatón.
Csehországban az idén, nagy valószínűséggel októberben, képviselőházi választást tartanak.
A javaslat a bankok aktívumainak nagyságától függően négy adósávval számol. A legmagasabb, 0,3 százalékos adósáv azokra a bankokra vonatkozna, amelyek eszközállománya meghaladja a 300 milliárd koronát. A legalacsonyabb, 0,05 százalékos adósáv pedig az 50 milliárd koronánál kisebb mérlegfőösszegű pénzintézetekre vonatkozna.
A jobboldali ellenzéki pártok azonnal bírálták az elképzelést, s azt hangsúlyozták, hogy az új adók bevezetése helyett inkább az adórendszert kellene egyszerűsíteni.
A szabályok szerint a bankadó eddig nem függött a pénzintézetek nagyságától. Az új rendszer szerint az államkassza évente több mint 11 milliárd korona (125,5 milliárd forint) bevételi többlethez jutna.
Bohuslav Sobotka felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió tagállamainak többségében, összesen 15 országban van banki különadó.
„Szeretnénk, ha a bankok nagyobb mértékben vennék ki részüket a közszféra finanszírozásából. Jelenleg nincs megfelelő mechanizmusunk, amely megakadályozhatná a bankok nyereségének külföldre áramlását” – jelentette ki a miniszterelnök. Közlése szerint 2000 óta összesen 460 milliárd korona folyt így el Csehországból külföldre.
Csehországban 2016 végén összesen 45 bank működött. Öt banknak – Ceská sporitelna, Komercní banka, CSOB, UniCredit Bank, Raiffeisenbank – volt 300 milliárd koronánál nagyobb eszközállománya. A cseh bankszektor teljes eszközállománya a jegybank kimutatása szerint 5900 milliárd koronát tett ki.
(MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
