Bevezette a NAV az EGYKE-t


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság tájékoztatót adott ki a nemrégiben bevezetett  Egységes Képviseleti Adatlapról.


Az állami adóhatóság előtti képviseleti eljárások egységesítése érdekében 2015. július 17-étől bevezette az Egységes Képviseleti Adatlapot (a továbbiakban: EGYKE adatlapot), mellyel az állandó meghatalmazottak, megbízottak, törvényes képviselők bejelentési kötelezettségeivel járó adminisztrációs terhek is jelentősen csökkennek, a bejelentés során követendő szabályok pedig egyszerűsödnek – írja honlapján a NAV.

Az adóügyek intézésére adott állandó meghatalmazás, megbízás az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Az állami adóhatóság a képviseleti jogosultság bejelentésére korábban külön adatlapokat rendszeresített az adóügyek papíron, vagy személyesen történő intézésére, valamint külön adatlapot az elektronikus ügyintézésre.

Az újonnan bevezetendő EGYKE adatlap az elektronikus képviseleti jog bejelentésére szolgáló ’T180, az elektronikus képviseleti jog megszűnésére vonatkozó ’T182, és a papír alapú, személyes ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló ’VAMO adatlapokat váltotta fel, illetve az azok által nyújtott lehetőségeket egységesített formában, egyetlen adatlapban kínálja az ügyfelek részére.

Az EGYKE adatlap bevezetésének köszönhetően az állandó meghatalmazottaknak, megbízottaknak elegendő csupán egy típusú adatlapot benyújtaniuk valamennyi képviseleti jogosultságuk, vagy a képviseleti jogukban történő változás, valamint a képviseleti jog megszűnésének bejelentésére.

Az EGYKE adatlap az alábbi bejelentésekre alkalmas:

  • személyes és papíron történő ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt intézhető adóügyekben;
  • állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt elektronikus úton intézhető adóügyekben;
  • a telefonon intézhető adóügyekre vonatkozó jogosultságok bejelentése akár valamennyi telefonon intézhető ügyre, akár egyes ügytípusokra vonatkozóan;
  • személyes és papír alapú ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt intézhető szerencsejáték ügyekben;
  • személyes, papír alapú és elektronikus ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése azajándéksorsolási és játékautomata üzemeltetési ügyekben;
  • a törvényes képviselő adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó jogosultságának bejelentése (abban az esetben, amikor nem történik automatikus jogosultság képzés);
  • a képviseleti jogosultság megszűnésének bejelentése bármely felsorolt ügytípusban.

Az új adatlap bevezetése miatt azoknak a képviselőknek, akik már rendelkeznek élő képviseleti joggal, tehát az adóhatóság automatikusan megképezte az elektronikus ügyintézési jogukat, vagy adtak be korábban az adóügyek papíron, személyesen történő intézésére illetve az elektronikus ügyintézésre vonatkozó (’VAMO vagy ’T180 jelű) adatlapot, nem kell újra bejelenteniük a képviseleti jogukat az EGYKE adatlapon.

Az EGYKE adatlap bevezetését követően, azaz 2015. július 17-étől kezdődően az új állandó képviseleti jogosultságot, vagy a korábban bejelentett képviseleti jog változását már csak az EGYKE adatlapon lehet bejelenteni.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.