Bírálta az egyház kárpótlásának megadóztatását a prágai érsek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alkotmánysértőnek minősítette az egyházi kárpótlás tervezett megadóztatását pénteken Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje.

A cseh parlament alsóháza szerdán fogadta el azt a kommunista törvényjavaslatot, amely megadóztatná az egyházak számára a kommunizmus idején elkobzott vagyonokért cserébe kifizetett állami kártérítést.

A kommunista képviselők (KSCM) javaslata „sérti az alkotmányosságot és a jogbiztonságot” Csehországban – állította a bíboros a CTK hírügynökségnek elküldött nyilatkozatában. Duka ugyanakkor köszönetet mondott a jobboldali képviselőknek, akik elutasították a javaslatot, amelyet 106-56 arányban fogadott el a képviselőház. A KSCM javaslatát a kormányzó ANO mozgalom és Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) mellett az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom is támogatta.

Milos Zeman államfő csütörtökön a TV Barrandov kereskedelmi televízióban szintén támogatásáról biztosította a képviselőházi döntést, és azt mondta, hogy a pénzt a kulturális emlékek felújítására kellene fordítani. Szerinte Antonín Stanek kulturális miniszter már dolgozik az elképzelésen.

A KSCM számításai szerint a pénzbeli kártérítések megadóztatása által az állam mintegy 380 millió koronát kaphatna vissza évente.

Az egyházak kárpótlásáról húszévi éles társadalmi viták után 2012-ben fogadott el törvényt az akkori, jobboldali többségű parlament.

Ennek értelmében – a kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján – az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. Ez lényegében ingatlanokat, földterületeket, erdőket, halastavakat jelent. A fennmaradó részért, tehát olyan ingatlanokért és földekért, amelyeket különböző okok miatt már fizikailag nem lehet visszaadni, az állam összesen 59 milliárd korona kárpótlás kifizetését ígérte 2030-ig. Ennek az összegnek a túlnyomó része – több mint 47 milliárd korona – a katolikus egyháznak jut.
Korábbi számítások szerint az eredetileg 59 milliárdos összeg – az inflációt is figyelembe véve – végül várhatóan 79 milliárd és 96,5 milliárd korona között lesz.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás szerint ezt az összeget adóztatná meg az állam.

A 2012-es törvény szerint 2030-tól viszont teljes egészében megszűnne az egyházak állami támogatása, ami jelenleg évente 1,5-2 milliárd koronára rúg.

Csehországban a legutóbbi felmérések szerint is a lakosság mintegy 80 százaléka ellenzi és túlzottnak tartja az egyházak kárpótlását.

A sajtóban megjelent vélemények szerint általános a várakozás, hogy az egyházi kárpótlás megadóztatásáról szóló törvénymódosítás az alkotmánybíróság elé kerül.

A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat a csehországi egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején már visszakapták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.