Bizalmi vagyonkezelés és adózás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Polgári törvénykönyv bevezette a bizalmi vagyonkezelés intézményét, ami átlátható, ellenőrzött feltételek között a magyar jogban is lehetővé teszi egy meghatározott vagyontömeg (a kezelt vagyon) megőrzésének, védelmének, kezelésének, illetve gyarapításának személyre szabott egyedi megoldását. Cikkünkben a bizalmi vagyonkezelés adózási vonzatait ismertetjük.

Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés speciális szerződésfajta, amelynek alapján a vagyonnal rendelkező személy (vagyonrendelő) tulajdonjogot, követelést, illetve egyéb forgalomképes javakat, jogokat (például mintaoltalom) ruház át törvényben szabályozott vagyonkezelő részére. A szerződést írásba kell foglalni. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő pedig díj fizetésére köteles.

A vagyonkezelő lehet jogi személy és természetes személy. A vagyonkezelő a kezelt vagyont nem csak birtokolja, hanem a szerződésben foglalt keretek között hasznosíthatja is annak elemeit, és rendelkezhet is velük. A haszon az eredeti tulajdonost vagy más kedvezményezettet illeti.

Kedvezményezett bárki (bármely személy) lehet, azzal, hogy a vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezetté nevezése semmis. A kedvezményezettet és a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit a vagyonrendelő határozza meg, de rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll. Ha a szerződés feljogosítja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, a vagyonkezelő jogosult a kedvezményezett részesedésének meghatározására.

A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. A felek ettől eltérő rendelkezése semmis. A vagyonkezelő által a saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönülten, kezelt vagyonként nyilvántartott vagyontárgyakat az ellenkező bizonyításáig a kezelt vagyon körébe tartozónak kell tekinteni.

A kezelt vagyon részét képezi a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek haszna, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban. A vagyonkezelő által a kezelt vagyon részeként nyilvántartásba nem vett vagyontárgyakat az ellenkező bizonyításáig a vagyonkezelő saját személyes vagyonába tartozónak kell tekinteni.

A vagyon-elkülönítés intézménye biztosítja, hogy a vagyonkezelő hitelezői, házastársa, élettársa, stb. ne támaszthassanak igényt a kezelt vagyonra, sem végrehajtás, sem felszámolási eljárás keretében. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A vagyonkezelő házastársával, élettársával, továbbá személyes hitelezőivel és az általa kezelt más vagyonok hitelezőivel szemben a kedvezményezett és a vagyonrendelő is felléphetnek, kérve a kezelt vagyon elkülönítését.

A bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatására vonatkozó szabályokat a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény tartalmazza. E törvény szerint bizalmi vagyonkezelési tevékenységet üzletszerűen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a tevékenység megkezdése előtt kibocsátott engedéllyel rendelkező, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetnek minősülő,

• Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, vagy
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe

végezhet (a továbbiakban bizalmi vagyonkezelő vállalkozás).

Üzletszerű bizalmi vagyonkezelésnek kell tekinteni a rendszeresen (legalább évente kétszeri bizalmi vagyonkezelési szerződéskötéssel), vagy a kezelt vagyon szerződéskötéskor fennálló értékének egy százalékát meghaladó mértékű vagyonkezelési díj vagy más gazdasági előny megszerzése érdekében folytatott vagyonkezelést.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak legalább hetvenmillió forint összegű – a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból és az eredménytartalékból számított – saját tőkével kell rendelkeznie.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet végezhet.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles cégnevének vezérszavában e minőségét magyar nyelven szerepeltetni.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tevékenysége elsődleges folytatására Magyarországon jogosult, tevékenysége gyakorlásának elsődleges helyét más államba nem helyezheti át.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles e tevékenysége körében okozott károk, sérelemdíjak megtérítésére a kezelt vagyonok összértékével arányos, de legalább hetvenmillió forint összegű pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést kötni, és azt bizalmi vagyonkezelői tevékenységének tartama alatt fenntartani. A pénzügyi biztosíték és a kezelt vagyon kötelező arányát, a kiegészítő pénzügyi biztosíték létrehozását szükségessé tevő körülményeket és az azok fennállta esetére létrehozandó pénzügyi biztosíték típusát, legkisebb összegét a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak egyes szabályairól szóló 87/2014. (III. 20.) kormányrendelet határozza meg.

Pénzügyi biztosíték lehet:

• a felelősségbiztosítás,
• pénzügyi intézmény által nyújtott garancia,
• a pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, vagy
• a hitelintézetnél vezetett letéti számla.

Bizalmi vagyonkezelés nem üzletszerűen is végezhető. A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő köteles írásban bejelenteni a vele kötött bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő adatokat az MNB-nek azok bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzése érdekében a szerződés megkötését követő 30 napon belül.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra.                     Ízelítő a tematikából: A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés) Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása) Rendkívüli munkaidő díjazása Munkaszüneti nap és díjazás                     Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.                     Bővebb információk és jelentkezés itt.

Adóalanyiság

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art) 6. § (1a) bekezdése szerint a kezelt vagyon adóalanynak (adózónak) minősül (vagyis a vagyonkezelőtől független adóalany), de az adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelőnek kell eljárnia. Ez a következőket jelenti [Art 9/A. §]:

• a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömegre a vagyonkezelőnek adószámot kell kérnie;
• a kezelt vagyon adókötelezettségeit a bizalmi vagyonkezelő saját nevében – a kezelt vagyon adószámának feltüntetésével – teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat;
• a vagyonkezelőnek a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten kell nyilvántartania;
• az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti.

A kezelt vagyon adókötelezettsége a vagyonkezelési szerződés hatályosulásának napjával kezdődik és a megszűnésére vonatkozó rendelkezések (az új Ptk 6:326. §) szerint szűnik meg.

Bizalmi vagyonkezelés esetén tehát számviteli törvény és az adótörvények szabályait a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra alkalmazni kell.

A legfontosabb előírások a következők:
Az általános forgalmi adóról szóló (Áfa)törvény 17. § (5) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján

• a kezelt vagyon bizalmi vagyonkezelő részére történő átadásakor, valamint
• a kezelt vagyon vagy annak haszna egészének vagy egy részének a vagyonrendelővel megegyező kedvezményezett részére történő kiadásakor.

Ehhez a szerzőnek egyidejűleg meg kell felelnie [Áfa törvény 18. § (1) bekezdés], hogy

• a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
• kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az áfa tv-ben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
• sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az előzőekben említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

Amennyiben e feltételek bármelyike nem teljesül, a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll [Áfa törvény 18. § (3) bekezdés].

Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon Áfa törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a szerzésig keletkeztek az Áfa törvény 17. § (5) bekezdés a) pontja esetén a vagyonrendelőt, b) pontja esetén pedig a bizalmi vagyonkezelőt [Áfa törvény 18. § (2) bekezdés g) pont].

Kreditpontos rendezvények, kiadványok
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló (Tao) törvény a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon esetében a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni [Tao törvény 6. § (5) bekezdés d) pont].

A vagyonrendelőnél vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség [Tao törvény 3. melléklet B) fejezet 22. pont]

• a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értéke,
• a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás.

A kezelt vagyon nem minősülhet kkv-nak, ezért a KKV kedvezmények nem alkalmazhatóak.

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő előírásai:

• Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni [Szja törvény 4. § (7) bekezdés].
• Ha a vagyonrendelő egyéni vállalkozó, vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a bizalmi vagyonkezelésbe adott készletek szokásos piaci értékét [Szja törvény 49/B. § (4a) bekezdés].
• A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon hozamainak terhére a kedvezményezettnek vagy a vagyonrendelőnek juttatott vagyoni érték osztaléknak minősül [Szja törvény 66. § (1) bekezdés ae) pont]. Ilyenkor azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonnak először a hozamait szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. [Szja törvény 66. § (5) bekezdés]. Ezek a rendelkezések azonban nem alkalmazhatóak, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kedvezményezettként megjelölt magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása, vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte [Szja törvény 66. § (4) bekezdés].
• A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon (ide nem értve annak hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték adómentes. Ugyanakkor ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá akkor sem, ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el [Szja törvény 1. számú melléklet 7.25. alpont].
• Nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben a kedvezményezett javára történő rendelkezés által a vagyonrendelőnél ne keletkezzék adókötelezettség [Szja törvény 9. § (3) bekezdés].

A helyi adókról szóló törvény 35. § (2) bekezdése alapján a kezelt vagyon a helyi iparűzési adónak is alanya, azzal, hogy a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlant telephelynek kell tekinteni.

A vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó, gépjárműadó, cégautóadó) esetében a törvények nem tartalmaznak külön előírásokat a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakra, de ez nyilvánvalóan nem jelentheti azt, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adással elkerülhetőek ezek az adók, az adókötelezettség ilyen esetben is fennáll, amelynek teljesítéséről szintén a vagyonkezelőnek kell gondoskodnia.

Az illetékekről szóló törvény 17/D. §-a szerint nem tárgya az ajándékozási illetéknek

• az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján történő vagyonszerzése (ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában történő vagyonszerzést is), kivéve a vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését;
• a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.

Ha a kedvezményezett szerzi meg a kezelt vagyont és annak hasznait, azt az illetékkötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ha a szerződést a vagyonrendelő és a kedvezményezett között, a szerződés megkötését megelőzően létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel kötötték, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályok szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

 

---