Biztonsági őröket foglalkoztató bűnszervezetet számolt fel a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint másfél milliárd forint adót csal el egy biztonsági őröket foglalkoztató bűnszervezet, amely a gyanú szerint „számlagyárként” is működött – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

A tájékoztatás szerint a hivatal nyomozói tizennyolc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben, közülük hatot őrizetbe vettek, akik letartóztatását a Szombathelyi Járásbíróság elrendelte.

A közleményben azt írták: a jól szervezett bűnözői kör cégei őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, a tetemes őrzési költségekkel pedig fizetendő áfáját csökkentette jogosulatlanul.

A számlázási láncba beiktatott alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, pusztán papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket – fűzték hozzá.

A bűnbanda egy komplett számlagyárat működtetett a fiktív gazdasági események „lepapírozására”, az ügyletek azonban nem jöttek létre, a szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az az adólevonás volt.

A közlemény szerint a NAV nyugat-dunántúli nyomozói a fővárosban és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangolt kutatásokat, nagy értékű autókat, karórákat, több mint százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak több mint 1,5 milliárd forint értékben, a bűncselekménnyel okozott kár így megtérült.

A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folyik – tartalmazza az adóhivatali közlemény.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.