Biztonsági őröket foglalkoztató bűnszervezetet számolt fel a NAV


Több mint másfél milliárd forint adót csal el egy biztonsági őröket foglalkoztató bűnszervezet, amely a gyanú szerint “számlagyárként” is működött – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

A tájékoztatás szerint a hivatal nyomozói tizennyolc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben, közülük hatot őrizetbe vettek, akik letartóztatását a Szombathelyi Járásbíróság elrendelte.

A közleményben azt írták: a jól szervezett bűnözői kör cégei őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, a tetemes őrzési költségekkel pedig fizetendő áfáját csökkentette jogosulatlanul.

A számlázási láncba beiktatott alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, pusztán papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket – fűzték hozzá.

A bűnbanda egy komplett számlagyárat működtetett a fiktív gazdasági események “lepapírozására”, az ügyletek azonban nem jöttek létre, a szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az az adólevonás volt.

A közlemény szerint a NAV nyugat-dunántúli nyomozói a fővárosban és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangolt kutatásokat, nagy értékű autókat, karórákat, több mint százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak több mint 1,5 milliárd forint értékben, a bűncselekménnyel okozott kár így megtérült.

A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folyik – tartalmazza az adóhivatali közlemény.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. december 6.

A 2023. évi adóváltozások főbb irányai – NAV-Figyelő 48. hét

Megjelent az Adóvilág új száma – fókuszban a 2023. évi adóváltozások. A NAV saját hivatalos lapjának legújabb számában a bárki számára elérhető cikk a jövő évtől hatályos adóváltozásokat veszi szemle alá, amelyek az adminisztráció egyszerűsítésére, az európai uniós jogharmonizációra, illetve a gazdaság fehérítésére irányulnak.