Biztos kéz szünteti meg a lánctartozásokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A beruházásoknál fedezetkezelő bevonását tartja szükségesnek a lánctartozás felszámolására hivatott intézkedéscsomag egyik elemeként a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban készült javaslat.

Az MTI-Eco birtokába került dokumentum szerint a megrendelő, valamint a vállalkozói lánc közé beékelődne a fedezetkezelő és a műszaki szakértő, így amennyiben a műszaki szakértő igazolja a munkát, a fedezetkezelő fizetné ki a vállalkozókat és alvállalkozóikat.

A „biztos” vagy „bizalmi kéznek” nevezett fedezetkezelő a közbeszerzés alá tartozó projekteknél a Magyar Államkincstár területi szerve, míg a közbeszerzésen kívüli beruházásoknál közjegyző vagy ügyvéd lenne. Ez utóbbiaknak vizsgát kellene tenniük, és kötelezően felelősségbiztosítást kötniük. Díjazásuk a beruházás értékének az 1,5-2 százaléka lenne.

Az elképzelés alapján a fedezetkezelő diszponál kezeli a beruházás fedezetéül szolgáló bankszámla, valamint az elnyert támogatás felett, de az ő kezében van a kivitelező által vállalt garancia fedezete is. Az építési naplóban rögzíteni kell az alvállalkozók szerződéseit. A műszaki ellenőr megvizsgálja az elvégzett munkát, és amennyiben az megfelelő, akkor igazolása alapján a fedezetkezelő kifizeti a munkát teljesítő vállalkozót, alvállalkozót.

Az utolsó számlát viszont csak akkor fizeti ki, ha az alvállalkozók nyilatkozatot adnak arról, hogy megkapták a pénzüket. Ezt követően számol el a fedezetkezelő a megbízójával. A javaslat szerint műszaki szakértő lehet az építés műszaki ellenőre is.

A tervek szerint ezt a javaslatot még az idén néhány projekten kipróbálnák, és jövőre már valamennyi építési beruházásnál alkalmazni lehetne.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.