Brüsszel áfareform: évente 46 ezer milliárd forint a tét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Akár jelentős pénzforgalmi teher is hárulhat a külkereskedelemben érintett cégekre néhány éven belül, mivel az Európai Bizottság tervei alapján az Unió területén történő értékesítés után az eladónak a célország szerinti külföldi áfát kell felszámítania a számláin, amelyet a vevő visszaigényelhet, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Az Európai Bizottság (EB) október elején mutatta be az Unió áfaszabályával kapcsolatos reformtervét, amelynek legfontosabb célja, hogy az áfacsalás lehetőségének mértékét csökkentse, valamint javítsa és egyszerűsítse az áfa adminisztrációját a tagállamok és a cégek számára.
Az EB becslése szerint a tagállamokat jelenleg összesen nagyjából 150 milliárd (46,3 ezer milliárd forint) euró értékben éri kár a kieső áfabevételek miatt évente, amelynek egyharmadát (50 milliárd euró) jelenti a határokon átnyúló áfacsalás. A tervezet szerint az ilyen csalások miatti bevételkiesés éves szinten akár 80%-kal, vagyis 40 milliárd euróval is csökkenhet.
A legkorábban is csak 2022-től bevezetésre kerülő reform következményeként egy olyan egységes áfarendszer jöhet létre, amely szűkíti az eltérő szabályozás miatt kialakult kiskapuk lehetőségét. A szabályozás lényege, hogy a jövőben egy belföldi értékesítéshez hasonlóan a más tagállamokba értékesített áruk után is fel kell számítania az áfát az eladónak, méghozzá a vevő országa szerinti áfamértékkel. A vevő a rá számlázott áfát a belföldi beszerzéseihez hasonlóan a saját áfabevallásában visszaigényelheti.
A túlzott adminisztráció elkerülése érdekében az új szabályok lehetővé tennék a külkereskedelemben érintett vállalatok számára, hogy saját nyelvükön, ugyanazon szabályok szerint dolgozzanak a külföldi áfa felszámítása során is, mint saját országukban. „A reformjavaslat bizonyos esetekben rugalmasabbá és egyszerűbbé teheti a jelenlegi rendszert az érintett cégek számára, mivel csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor az adózóknak szigorú, és merőben új szabályokra kell felkészülniük. Éppen ezért mielőbb el kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre és felmérniük, hogy az átállás előreláthatólag mekkora adminisztrációs terhet jelent majd számukra és milyen erőforrások igénybevételére lesz szükségük” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakértő hozzátette: az új rendszer bevezetése számos kérdést vet majd fel, melyre a részletes szabályok és a gyakorlat fog választ adni. Kérdéses lehet például, hogy az egyes tagállamok adóhatóságai mennyiben lesznek érdekeltek egy másik tagállam adóbevételeinek beszedésében és ellenőrzésében, hiszen az nem a saját költségvetésük bevétele lesz.
Természetesen a pénzforgalomra is jelentős hatással lesz az EB által benyújtott javaslat, hiszen eddig az EU-n belüli értékesítésekre áfa felszámítása és befizetése nélkül került sor, míg ezután az eladót adófizetési kötelezettség terheli majd, míg a vevőnek vissza kell igényelnie a rá kiszámlázott áfát.
Földes Balázs hangsúlyozta: „Az áfa rendszerével kapcsolatos reformterv a hazai vállalkozásokra nézve a legalapvetőbb változásokat jelentheti az EU-hoz való csatlakozásunk óta, hiszen minden olyan céget érint, amely az egységes piac bármely országában található vállalkozással kereskedik. A hazai szereplőknek fel kell készülniük az új szabályozással járó kihívásokra is: például ismerniük kell az egyes célországokban érvényes áfakulcsot az áruikra vonatkozóan.”
Az EB mindeközben az áfakulcsok rendszerének reformját is tervezi annak érdekében, hogy a tagállamok szabadabban választhassák ki, hogy az egyes termékekre milyen kulcsot vetnek ki. „Így különösen fontos lesz a vállalkozásoknak figyelemmel követni a kulcsok változásait minden EU-s országban” – tette hozzá a Crowe FST szakembere.
