Bt-k, kkt-k: közeleg a határidő!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A betéti társaságok és közkereseti társaságok 2015. március 15-e után az új Polgári Törvénykönyv szerint kötelesek működni, az erről szóló társasági határozatot a cégbírósághoz is be kell nyújtani legkésőbb március 15-ig.


2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény). A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) olyan átmeneti szabályokat fogalmaz meg, amelyek egyértelművé teszik, hogy adott időpontban a régi vagy az új Ptk.-t kell-e alkalmazni.

Az új Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a törvény hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles dönteni az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, és ezt a legfőbb szervi határozatot köteles a cégbírósághoz benyújtani. Ettől az időponttól kezdve a gazdálkodó az új Ptk. szerint működik. A Ptké. véghatáridőt is meghatároz az áttérésre, ha a létesítő okirat módosítására nem kerülne sor. Az áttérés határideje közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15., korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetén 2016. március 15. A társaságok létesítő okirata ezt követően nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

A létesítő okiratot nem kell módosítani, ha a módosítás csak azért volna szükséges, mert a létesítő okirat – általános hivatkozásként – a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség ezen kívül a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból kerül módosításra, a társaság köteles ezeket a változásokat is azon átvezetni.

A társasági határozat és változásbejegyzési kérelem benyújtása a cégbírósághoz illetékmentes, és közzétételi költségtérítést sem kell megfizetni, ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz.

Azon cégeket, amelyek az átállással kapcsolatos kötelezettségeknek határidőn túl tesznek eleget, a cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja.

Ptk. Mesterhármas – Családjog

Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás
Szülői felügyeleti jog szabályozása, gyakorlásának elvei; gyermek elhelyezése harmadik személynél; kapcsolattartás szabályozása
Házassági vagyonjogi rendszer

2015. március 24., Budapesti Ügyvédi Kamara

Részletek és jelentkezés >>

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Cégtörvény is módosításra került. A létesítő okirat első módosítása alkalmával a cégbíróságra egyúttal be kell jelenteni a társaság elektronikus kézbesítési címét is.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.