Cafeteria 2012 – felvirrad az üzemi konyhák napja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly 386 milliárd forintot tett ki a teljes cafeteriakeret. Ebből 140 milliárd az értéke azon juttatásoknak, amelyek szabályozása nem változik 2012-ben.

Az idén havonta nagyjából 17 ezer forintot tesz ki a cafeteriakeret – éves szintent átlagosan 200 ezer forint értékben adnak a munkáltatók valamilyen béren kívüli juttatást. A felmérések szerint évente egyre több vállalkozás dönt úgy, hogy alkalmazottainak béren kívüli juttatást nyújt.

Az EUFE adatai szerint az alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak az idén 62 százléka alakított ki ilyen rendszert, ez tavaly 55, 2009-ben pedig ötven százalék volt. A potenciális kört minazonáltal elég nehéz meghatározni. A KSH adatai szerint legalább öt főt összesen nagyjából 70 ezer cég foglalkoztat, alkalmazott nélküli, illetve öt főnél kisebb létszámmal dolgozó cégból pedig 620 ezret tart nyilván. Ugyanakkor évente 340 ezer cég készít társasági adóbevallást, s 260 ezren nyújtottak be legutóbb mérleget, közülük azonban nincs mindnek alkalmazottja.

A teljes cafeteriakeret 386 milliárd forintot tett ki tavaly, amelyből 200 milliárdot hasítottak ki a különböző étkezési utalványok. Egy alkalmazott havonta átlag 12 ezer forint utalványt kapott. Ez azt is jelenti, hogy esetükben 2012-ben egy üzemi konyha ki is válthatja az utalványokat – főleg akkor, ha jelenleg a munkahelyi étkezdében utalvánnyal fizettek az alkalmazottak. Havonta ugyanis 12,5 ezer forint adható kedvezményesen a munkahelyi konyha ebédköltségeként. A többség persze nem tud élni majd ezzel a lehetőséggel. Számukra a ksebb kerettel adható Erzsébet-utalvány, a nagyobb adóterhelésű korábbi utalvány lehet megoldás – vagy valami teljesen más.

Folytatás a napi.hu-n, az alábbi linken.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.