Cafeteria 2012: túlélő üzemmódra álltak a cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégek túlélő üzemmódra álltak, a szabályozás csak mostanra alakult ki, a piacvezető termékek mesterségesen ki lettek cserélve. Mindenképp szűkülni fog a béren kívüli juttatások piaca, az új trend csak 2013-ban rajzolódik ki – írja a Napi Gazdaság.

A korábbi évekhez képest későn, de az utolsó információk is ismertté váltak a cafeteria-rendszer szabályozásával kapcsolatban, s a munkaadók elkezdhették beszerezni az új termékeket is. Az idei év kétségkívül különleges lesz, leginkább kísérletként fog működni: kiderül, hogyan rendeződik át a piac, s valójában mit akarnak egy béren kívüli juttatási rendszertől a munkavállalók és a munkaadók.

Pro és kontra

A piaci szereplők – érhető módon – a saját termékeik, szolgáltatásaikról vallják azt, hogy arra van igazán szüksége az alkalmazottaknak. Nehéz abba belekötni, hogy a munkavállalók szeretik azokat a termékeket, amelyeket lényegében bárhol fel lehet használni – adott esetben ott is, ahol szabály szerint nem lehetne. Az étkezési utalványok annyira ismertté váltak, hogy nem okoz problémát azok felhasználhatósága. A munkavállalók zöme, 2,5 millió ember kapja azokat. Ami jól megy, azon nem kell változtatni – mondhatnák az utalványok kibocsátói.

Azok a juttatást nyújtók, amelyek nem ezeket a termékeket forgalmazzák, azt vallják: a papír alapú rendszerek szükségszerűen drágák, korszerűtlenek, kényelmetlenek, ráadásul az elektronikus munkafolyamatok tisztítják a gazdaságot, hiszen így nem lehet olyan egyszerűen elfeketíteni a működést. Ezen belül külön csoportot jelentenek a megtakarításokat preferáló szolgáltatók, akik szerint a legnagyobb haszna az öngondoskodásnak van – jóllehet ebből kenyeret venni most nem lehet.

Az igazság nyilván a metszéspontoknál van. Tény, hogy addig nem változik érdemben a hozzáállás a papír alapú rendszerekhez, amíg a piac egyeduralkodói nincsenek versenyre kényszerítve. Ebben most látszik némi elmozdulás, legalábbis a korábbi utalványok perifériára szorításával a kibocsátók is a kártyaalapú termékek fejlesztését hangsúlyozzák. Azzal sem lehet azonban vitatkozni, hogy sokan lemondanak inkább a juttatások nyújtásáról, mert számukra nem az jelenti az alternatívát, hogy nyaraltatni tudják az alkalmazottaikat.

Folytatás a Napi gazdaságban, az alábbi linken.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.