Céges rendezvények adózása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkahelyi rendezvényeken történő általában ingyenes (vagy kedvezményes) részvétel révén a munkatársak egy sajátos, nem pénzbeli jövedelmet szereznek, juttatásban részesülnek (pl. étel-, italfogyasztás, szórakozási lehetőség, oktatási-képzési szolgáltatás, szállás és utazás). Az egyes juttatások adózásával kapcsolatosan az Szja törvény a rendezvény jellegétől függően különböző rendelkezéseket tartalmaz. A BDO Magyarország hírlevelében összegezte a legfontosabb tudnivalókat.

Nem csak a szervezésre szánt idő jelenthet korlátot, hanem bizony a rendelkezésre álló anyagi erőforrás is. Miután a rendezvények, ünnepségek megrendezése legtöbb esetben közteher megfizetésével jár, fontos a kapcsolódó adózási szabályok ismerete. Az alábbiakban ezeket kívánjuk összefoglalni.

Elsőként azt érdemes megvizsgálni, hogy milyen rendezvényt tekinthetünk reprezentációs eseménynek. A személyi jövedelemadóról szóló (továbbiakban: Szja tv.) törvény szerint ugyanis csak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) tekinthető reprezentációnak. A fogalmi meghatározás mellett a törvény leszögezi, hogy csak az az esemény minősül ténylegesen reprezentációnak, amelyre vonatkozóan a kapcsolódó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, szakmai és szabadidőprogram aránya) valós tartalma alapján a hivatali, üzleti, szakmai cél egyértelműen megállapítható. Ilyen események főként az üzleti tárgyalások, partneri megbeszélések, szakmai konferenciák. 

Navigátor Adózás modul
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. Megrendelés >>

Fontos hangsúlyozni, hogy a reprezentációhoz nem elegendő körülmény az, hogy üzleti partnereknek rendezzük. Ha szakmai program nem kapcsolódik hozzá, és az főleg vendéglátásról szól, az nem reprezentációnak minősül, hanem olyan ingyenes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevételnek, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – sem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Ebbe a körbe tartozik az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvény, esemény is.

Miután egy céges karácsonyi, mikulás parti nem tekinthető hivatali, szakmai rendezvénynek az főként a vendéglátásról szól, ez utóbbi kategóriába tudjuk sorolni. Nem kell azonban attól tartani, hogy magasabb adóterhet jelent egy ilyen esemény rendezése, hiszen ugyanúgy egyes meghatározott juttatásnak minősül, mint a reprezentáció. Ez azt jelenti, hogy 16% mértékű személyi jövedelemadót és 27% mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a juttatás értékének 1,19-szerese után a juttatás hónapját követő 12.-éig. Ez azt jelenti, hogy összesen 51,17% mértékű közteherrel kell számolni. Mind a reprezentáció, mind az egyes meghatározott juttatások a társasági adóban elismert költségek, tehát a társasági adóval összefüggésben sem keletkezik adókötelezettség.

Az Szja tv. szerint szintén mentes a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék.Eltérő rendelkezések vonatkoznak arra az esetre, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, vagy alapítvány (ideértve a közalapítványt is). Mentes ugyanis az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

Reméljük összefoglalásunk hasznosnak bizonyult akár a decemberi céges rendezvényt szervező munkáltatóknak akár egy jótékonysági estet szervező alapítványnak.

A cikk szerzője az UCMS Group munkatársa.

A nyár közeledtével a szabadságolások mellett megkezdődik a munkavállalóknak szervezett továbbképzések, szakmai napok időszaka is. Általánosan elfogadott tény, hogy a társaságok életében a sikeres működés egyik alapvető fontosságú feltétele a megfelelő munkatársak kiválasztása, a jó munkahelyi közérzet és környezet biztosítása és fenntartása. Mindemellett szükséges a munkatársak szakmai ismereteinek a szinten tartása – lehetőség szerinti bővítése -, illetőleg felkészítésük a jövőbeni kihívásokra, az elvárásoknak történő megfelelésre.

Szintén általánosan elfogadott, hogy a társaságok időközönként tartanak olyan üzleti, hivatali rendezvényeket, melyek a munkavégzéssel kapcsolatos meghatározott célokra szerveződnek és az előbb említett célokat hivatottak biztosítani. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a rendezvényen a szakmai programok mellett minden bizonnyal megvalósulnak nem szakmai, hanem szabadidős programok is (pl. sportprogram, játékos vetélkedők, stb.).

A munkahelyi rendezvényeken felmerülő költségeknek lehetnek olyan összetevői, amelyek mindenképpen a magánszemély bevételének minősülnek és fizetendő közterhek társulnak hozzájuk, illetve olyan elemei is, amelyek a magánszemély szempontjából nem számítanak bevételnek így adózni sem kell utánuk. A felmerülő egyes költségelemeket ezért célszerű egyenként megvizsgálni, és felállítani a következő 3 kategóriát:

• bevételnek nem minősülő egyes elemek
• biztosan bevételnek minősülő egyes elemek
• a rendezvény jellege alapján besorolható egyes elemek

Az olyan költségelemek, amelyek egyértelműen a szervezett szakmai rendezvényhez kötődnek és a szabadidős programok szempontjából nem bírnak jelentőséggel nem minősülnek a magánszemély szempontjából bevételnek, így közterhek sem kapcsolódnak hozzájuk. Ilyen elemek lehetnek a teljesség igénye nélkül a szakmai programra bérelt termek díja, a használt eszközök (projektor, kivetítő, hangosítás, stb.) bérleti díja, az igénybe vett technikus költsége stb.

A munkáltatói rendezvényeken, képzéseken azok jellege, időtartama alapján általában sor kerül a résztvevők megvendégelésére, étel-, ital-, frissítő-, és kávéfogyasztás biztosítására. Függetlenül attól, hogy a biztosított étel-, italfogyasztás a szakmai részhez vagy a szabadidős programokhoz kapcsolódik-e, azt mindenképpen a magánszemély bevételének kell tekinteni, és az vagy, mint a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy, mint a döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényhez kapcsolódó étkezés egyes meghatározott juttatásnak minősül.

A juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a társaságot, mint kifizetőt 16%-os mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség valamint 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az étel-italfogyasztás mellett ugyancsak a magánszemély adóköteles bevételének fognak minősülni azok a költségelemek, amelyek egyértelműen nem a szakmai rendezvényhez kötődnek, kizárólag a szabadidős programok miatt merültek fel. Ilyennek minősülnek többek között a szabadidős, szórakozási programok, a különböző sportprogramok, terem-, és pályahasználatok stb.  A juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a társaságot, mint kifizetőt szintén 16%-os mértékű személyi jövedelemadó és 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

A költségek legnagyobb részét kitevő utazási, illetve szállásköltségek esetében egyértelmű besorolás nem adható. A juttatás minden körülményét gondosan mérlegelve lehet besorolni magát a rendezvényt

• vagy hivatali, üzleti utazásnak,
• vagy döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvénynek.      

A rendezvény akkor tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, ha az a magánszemély jövedelmének megszerzése és a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében merült fel. A hivatali, üzleti utazás szállásdíját és az utazási költséget a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni, tehát az nem jelent adóköteles juttatást.

Ezzel szemben, amennyiben a rendezvény összes körülményét mérlegelve arra a következtetésre lehet jutni, hogy az inkább szabadidős és nem szakmai programok eltöltésére irányult, akkor a társaságot, mint kifizetőt a juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a korábban ismertetett adókötelezettségek terhelik.

A NAV a vizsgálatai során kiemelten kezeli az ilyen rendezvények ellenőrzését, és nyilvánvalóan az a célja, hogy minél több juttatást behúzzon az adókötelezettséggel terhelt körbe, és megállapítsa, hogy a rendezvény csak látszólagosan hivatali, üzleti utazás, valójában döntően szabadidős programok eltöltésére irányult. 

A legtöbb esetben egzakt igazolást, bizonyítást a jegyzőkönyv nem tartalmaz, csak egy hosszú felsorolást az utazás részleteiről, körülményeiről, majd egy általános megállapítást arra nézve, hogy a fentieket gondosan mérlegelve megállapították, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti utazás. A NAV a következő tényezők mérlegelése alapján minősítheti a utazást látszólagosan hivatali, üzleti utazásnak:

• szervezés, reklám, hirdetés,
• útvonal, úti cél,
• tartózkodási idő,
• tényleges szakmai és szabadidő program aránya.

A rendezvény besorolása kétségtelenül meghatározza a kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonhatóságát is. Az egyes költségelemek besorolását és adózási következményeit, a rendezvények jellegét célszerű szakmailag jártas adótanácsadóval átnézetni elkerülendő egy nem várt adóhatósági megállapítást.

A bejegyzés szerzője Kertész Gábor, a BDO Magyarország partnere.

---