Célirányos, korlátozott idejű támogatásokkal segítene az EU a legkiszolgáltatottabbaknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyre emelkedő élelmiszer- és energiaárak által sújtott háztartásokat célirányos, korlátozott idejű támogatásokkal kell védeni, a fosszilis üzemanyagok ágazatában az árplafon lehetővé tenné például, hogy az Európai Unióban finanszírozzák ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Hozzátette, hogy az ágazat extraprofitadója is a nehéz helyzetbe került háztartások támogatását segítené elő. Mint mondta, az általános fiskális segítségnyújtás nem lehetne ennyire hatékony, mert az növelné az inflációt és az energiaárakat, és gyengítené a gazdaságot. Elmondta, hogy az Európai Központi Bank mindent megtesz az infláció leszorítása érdekében, de a tagállamoknak is hatékony adó-, illetve monetáris politikát kell kialakítaniuk.

Dombrovskis szerint meg kell vizsgálnia az infláció okát az energiapiacon, csökkenteni kell az energiakeresletet, és növelni kell az alternatív ellátási forrásokat. Az Európai Bizottság e célból közös gázvásárlási platformot hozott létre, és növeli a megrendeléseket olyan megbízható beszállítóktól, mint Norvégia vagy az Egyesült Államok. Felhívta a figyelmet, hogy kedden a bizottság új intézkedéscsomagról tesz javaslatot a magas energiaárak kezelése és az ellátásbiztonság érdekében.
Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője a vitához hozzászólva elmondta: Európa súlyos válságba jutott, ez brutális módon rezsiszámlákat, tönkrement iparágakat, létükért küzdő kisvállalkozásokat eredményezett. „Ennek oka a háború és az arra adott elhibázott válasz, azaz a rosszul megalkotott szankciós politika: ezért elviselhetetlenek ma az energiaárak” – emelte ki. A képviselő szerint a megoldás az Oroszország elleni uniós szankciók újragondolása, „mert az energiaellátás fizikai és nem ideológiai kérdés”.

„Most minden tagállamnak meg kell kapnia a neki járó forrásokat, hogy azok a lehető leghamarabb eljussanak a polgárokhoz” – nyomatékosította a fideszes EP-képviselő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.