Chipsadó a kávéra is

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alig múlt el egy hónap a népegészségügyi termékadó, közkeletű nevén chipsadó hatálybalépése óta, a kormány máris emelné a mértéket, valamint új termékeket is bevonna az adóköteles termékek közé.

A parlament előtt lévő 2012-es költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy a korábban becsült húszmilliárd helyett jövőre már harmincmilliárd forint bevételt vár a kormány az adóból. A Népszabadság birtokába jutott, jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő tervezet szerint a kabinet jelentősen, 25 százalékkal emelné az energiaitalok, sós termékek, előre csomagolt cukrozott termékek és az ételízesítők adóját. A tervek szerint az adóköteles termékek közé kerülnének az utóbbi időben népszerűvé vált alkoholos üdítők, az ízesített sörök, illetve a kávé is.

Úgy tudni, az érintett szakmai szövetségekkel az előterjesztők eddig nem tárgyaltak érdemben. Az általunk megkeresett iparági szereplők csak hallomásból értesültek az előterjesztésről, de a cégeket nem igazán lepte meg a kormányzati szándék. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) többször is jelezte, hogy szándékaik szerint további termékeket vonnak be a chipsadó alá. Kardeván Endre, a tárca államtitkára a transz zsírokat tartalmazó termékeket (vélhetőleg például a margarint) emlegette a lehetséges jelöltek között, bár a mostani tervezetben ez a termék nem szerepel.

A kormány tavasszal még a gyorséttermi ételeket kívánta megadóztatni, ekkor került be a köztudatba a hamburgeradó, ám végül – vélhetőleg a vendéglátó-ipari és húsipari lobbi hathatós ügyködésének köszönhetően – a törvényjavaslat alkotói arra a meggyőződésre jutottak, hogy a cukor, a só és a koffein árt az egészségnek, a zsír nem. Sőt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kormányközeli Hír TV-nek a napokban éppenséggel arról elmélkedett, hogy a kedvezményes áfakörbe kellene sorolni a sós szalonnát, mivel az „elterjedt népi eledel, és házi körülmények között előállítható”.

Az adóemelést indokolhatja, hogy nem folyik be annyi bevétel, amenynyit várt a kormány. A nyári törvénykezési hajrában megszavazott chipsadóból mintegy húszmilliárd forint adóbevételre számítottak, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) akkori becslése pedig egy év alatt 25,5 milliárd forint befizetést is elképzelhetőnek tartott. A gyártók, kereskedők azonban a nyár folyamán jókora készleteket halmoztak fel az adó által érintett termékekből, amelyek miatt rövidült, pontosabban kitolódott az adóköteles termékek forgalomba kerülésének ideje.

Az általunk felkeresett kiskereskedelmi egységekben jobbára még mindig a régi áron kapha tóak az energia- és üdítőitalok, sőt van, ahol – például a felhalmozott készletek miatt – még akcióznak is a termékekkel. Ez pedig kockázatossá teszi az idei, ötmilliárd forintos bevételi tervet. Főleg, hogy volt olyan energiaital-gyártó, amely más, természetes anyaggal helyettesítette a koffeint a termékében, hogy megúszsza az adót. Lehet, hogy a Hell e nagy csinnadrattával „termékfejlesztésnek” kommunikált manővere tökéletesen feleslegesnek bizonyul, mivel a jogalkotók felfigyeltek a cég reakciójára.

Ezúttal az a termék is adókötelessé válik, amelyik koffeint nem, ám egy bizonyos mennyiség felett taurint tartalmaz, illetve akkor is kivetik a sarcot, ha a termék valamely összetevőjében van határérték feletti koffein- vagy taurinmennyiség. Az alkoholos üdítőitalok gyártóinak viszont elég lesz három százalék alá vinniük az alkoholtartalmat ahhoz, hogy megússzák a sarcot.

A hatások összesítése tart még az érintett szakmai szervezeteknél, ám úgy tudni, hogy a már meglévő adótételek szigorítása nyomán is 33 milliárdra nő a gyártók adóterhe. A kávé és az alkoholos üdítők adójával további 10 milliárd forint folyhatna be a költségvetésbe.

Forrás: Nol.hu

---