Chipsadó: így ellenőriz az adóhatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A népegészségügyi termékadó (chipsadó) ellenőrzése a 2013-ban vámszervektől átkerült az állami adóhatósághoz. Mit és milyen módszerekkel ellenőriz a hatóság, hogyan lehet legálisan elkerülni  az adófizetési kötelezettséget? Milyen változások várhatók a szabályozásaban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ találhatunk az Adó Kódex 2013/5. – Adóellenőrzés számában megjelent cikkből.

Az ellenőrzések típusai

A hazai szabályozásban a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében 2011-ben egy új adófajtát, a népegészségügyi termékadót vezettek be. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta-törvény) célja, hogy az egészségügyi kockázatot hordozó termékek megadóztatása által bővüljenek az egészségügy forrásai, illetve közvetett módon a szabályozás hozzájáruljon az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztásának visszaszorításához is.

A jogszabály rendelkezése alapján az adóztatási feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve látta el 2012. év végéig, majd 2013. január 1-jétől az állami adóhatóság jár el ezen feladatok végrehajtása során.
A hatáskörváltozással egyidejűleg az ellenőrzési feladatok esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) is módosult, mely szerint a vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése nélkül végezheti az állami adóhatóság hatáskörébe tartózó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos egyes adókötelezettségek ellenőrzését, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A népegészségügyi termékadó esetében ez azt jelenti, hogy az Art. 87. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vizsgálatok lefolytatására – a hatékonyság biztosításának érdekében – az adóhatóság mellett a vámhatóság továbbra is jogosult maradt, így ezen ellenőrzéstípusok keretében a két szakterület által egyaránt feltárhatóak a termékadóval kapcsolatos jogsértések. Az adóhatóság, illetve a vámhatóság által tett megállapítások pedig hozzájárulhatnak egy, a bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálat megindításához is, melyet a feltárt adatok alapján elvégzett kockázatelemzés tehet még indokoltabbá.

Bármely ellenőrzési típus esetében – mely a népegészségügyi termékadót érinti – általánosan elmondható, hogy a legnehezebb feladat a termékek törvény szerinti adókötelezettségének pontos megállapítása, mely az áruk fizikai (csomagolás, kiszerelés, elkészítés stb.) és kémiai (összetevők, mint például: só, cukor, metil-xantin) jellemzőinek vizsgálata által lehetséges. A bevallások utólagos ellenőrzése során ez annyiban jelenthet problémát, hogy a termék ekkor már nem feltétlenül áll a revizorok rendelkezésére, így ebben az esetben az adókötelezettség meghatározása csak a fellelhető beszerzési és értékesítési bizonylatok, illetve egyéb dokumentumok, nyilatkozatok alapján lehetséges.

Az adókötelezettség legális elkerülése

A jogszabály 2011. szeptember 1-jei bevezetése óta eltelt rövid idő alatt három alkalommal is módosult, így az ellenőrzések során a termékek adókötelezettségének megállapításakor döntő jelentőségű, hogy mely időszakban történt azok értékesítése. Az összetevőknél előírt vegyületek típusa és azok határértékei az energiaitalok esetében változott a legtöbbször, mely valószínűleg nem véletlen, hiszen ebben a termékkörben az adó mértéke igen magas (250 Ft literenként), ezért a gyártók a legális lehetőségek adta keretek közt – a receptúrák megváltoztatásával – megpróbálnak kikerülni a Neta-törvény hatálya alól.

Természetesen ez összhangban van a törvény eredeti céljával is, amennyiben az összetevők megváltoztatásával a régi termék helyett egy kisebb egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszer jelenik meg helyettesítőként a piacon. Az előbbiek kapcsán lényeges megjegyezni, hogy a Neta-törvényben 2013-tól az energiaitalokra – a jogalkotó által feltehetően kisebb kockázatúnak ítélt italokra – egy alacsonyabb, 40 forintos literenkénti adómérték is alkalmazható.

Jelenleg a Neta-törvény értelmező rendelkezése a metil-xantin származékok három legismertebb típusát, a koffeint, a teobromint és a teofillint nevesítik, így a gyártók még számos olyan vegyületet alkalmazhatnak termékeikben – ezzel elkerülve a termékadó kötelezettséget –, melyek ugyan kémiailag metil-xantin származékok (például matein, zöldtea-kivonat, guarana vagy ginzeng), és ezáltal kifejtik élénkítő hatásukat, azonban mégsem szerepelnek a törvény értelmező rendelkezésében.

Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatták, hogy a Magyarországon energiaitalt forgalmazó nemzetközi cégeknek a jelenlegi adómértékek mellett sem „érte meg” egy új receptúra kidolgozása. A hazai termelők azonban meglehetősen gyorsan reagáltak a változásokra, és akár két hét leforgása alatt is új összetevőket (például egzotikus növények kivonatai) találtak az adókötelezettséget eredményező vegyületek helyettesítésére. Iparági becslések szerint tavaly összesen 160 millió darab, 0,25 literes energiaital fogyott Magyarországon, mely a szénsavas üdítők 540 millió litert elfogyasztó piacához képest ugyan csekély mennyiségnek mondható, azonban ha a termékadó bevételek szempontjából vizsgáljuk, már jelentős tétel, amennyiben a termék az összetevők szempontjából adókötelesnek minősül.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Gyakorlati tapasztalatok, kodifikáció, várható változások

Az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján, a törvény által előírt kötelezettségek esetében leggyakoribb problémaként említhető, hogy a gyártók, illetve forgalmazók sok esetben nem a Neta-törvényben előírt adattartalommal vezetik nyilvántartásaikat, továbbá a termékek nem megfelelő tarifális besorolása is gyakori adózói hibaként fordul elő. Tekintve, hogy a Neta-törvény 2011 szeptemberétől létezik, így az ellenőrzések megállapításait érintően bírósági jogesetek, döntések még nem állnak rendelkezésre.

A jogszabály módosításokhoz kapcsolódóan azonban érdemes megemlíteni a gesztenyepürék esetét, mely a Neta-törvény 2012. év eleji módosítása során bizonytalanságot okozott a nevezett terméket gyártók, illetve forgalmazók körében. 2012. január 1-jétől a Neta-törvény 2. §-a egy új h) ponttal egészült ki, mely alapján ezen időponttól adóköteles terméknek minősült az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott gyümölcsíz, azaz – cukortartalmától függetlenül – minden 2007 VTSZ szám alá tartozó termék (így például a gesztenyepüré is), a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével. Ezen gyümölcsíz-fogalom 2012. április 14-től úgy módosult, hogy ezen időponttól kezdve csak az a 2007 VTSZ szám alá tartozó termék termékadó-köteles, amelynek 35 százalék feletti a cukortartalma.

 

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Az Országgyűlés már a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felül­vizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény elfogadásával módosítani kívánta a Neta-törvény ezen időpontban még hatályba sem lépett 2. §-ának h) pontját. A módosítás szándéka szerint az adókötelezettség 2012. január 1-jétől csak azokra a 2007 VTSZ szám alá tartozó termékekre terjedt volna ki, amelyek cukortartalma 35 százalék feletti. Annak ellenére azonban, hogy az Országgyűlés eredeti célja az volt, hogy eleve csak a 35 százalék feletti cukortartalmú gyümölcsízek legyenek adókötelesek, az említett (2011. évi CLXXIV. törvény) módosítás joghatás kiváltására nem volt alkalmas, figyelemmel arra, hogy a módosítandó jogszabály még nem létezett. A gyümölcsíz adókötelezettségének ezen időszakra vonatkozó rendezése, így jogalkotói szándéktól függően még előkerülhet a jövőben is.

A jövőben várhatóan ismét változni fog a jogszabály, tovább bővülhet a Neta-törvényben meghatározott adóköteles termékek köre. A legjelentősebb változást a transzzsírsav tartalmú élelmiszerek termékadó-kötelessé tétele hozná. A transzzsírok előállítása a növényi alapanyagok ún. „könnyű hidrogenizálása” vagy „részleges hidrogenizálása” által történik, ami az olajok omega-3 és omega-6 összetevőit mesterséges „álzsírrá” alakítja, melyek így már nem tudják betölteni azt az élettani funkciót, amelyet az alapvető (esszenciális) zsírsavak. A transzzsírsavak eléggé hasonlítanak az alapvető zsírsavakra ahhoz, hogy sejtmembránjaink szívesen befogadják őket, ha azonban egyszer már a szöveteink részévé válnak, nem tudják azt a funkciót betölteni, amit az omega-3 és az omega-6 zsírsavak.

Az élelmiszergyártók által történő alkalmazásuk – káros hatásuk ellenére – mégis azért gyakori, mert a termék krémesebb állagú lesz, a gyorséttermekben pedig azért használják, mert az ezt tartalmazó olajban gyorsabban és ropogósabbra sül az étel. Transzzsírokat leginkább a pékáruk, a gyorséttermekben sütött ételek, a nagy zsírtartalmú édesipari termékek (kakaós tejmassza, töltött kekszek), továbbá a levesporok tartalmaznak. Amennyiben a Neta-törvény hatályát a jövőben ezen összetevőket tartalmazó termékekre is kiterjesztik, az ellenőrzést végzőknek az élelmiszerek összetételének vizsgálatakor még nagyobb háttérismerettel kell majd rendelkezniük, hiszen számos termék tartalmazhat közvetlenül, vagy az alapanyaguk összetevőiben transzzsírsavat.

Mihics Henrik cikkében mindezeken túl részletesen ismerteti az adófizetési kötelezettség kritériumat, az adómentesség feltételeit. A cikk teljes terjedelemben az Adó Kódex 2013/5 – Adóellenőrzés számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Ötmilliárd forint áfát csaltak el az élelmiszerkereskedők

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken a Facebook-oldalán. A szervezet győri vezetője a koronavírus-járvány idején azzal vált ismertté, hogy a jelenleg már lefoglalt luxusautóival kórházakba szállított maszkokat adományként.

2023. január 27.

Videós útmutatók az adókedvezmény-nyilatkozatok kitöltéséhez

Év elején sok kérdés érkezik a munkavállalóktól a kitöltendő adókedvezmény-nyilatkozatokkal kapcsolatban. Ezek megválaszolásához és a gyakori hibák elkerüléséhez nyújt segítséget a NEXON ötrészes videósorozata, amelyben közérthetően magyarázzák el a teendőket.