Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A két legvaskosabb tétel, a rezsiköltségek és az élelmiszervásárlás mellett a munkába, illetve iskolába járás közlekedési kiadásai is alaposan megterhelik a háztartások havi büdzséjét. Az InfoTandem heti infografikájáról ugyanakkor az is leolvasható, hogy tavaly kétszer annyit költöttünk kultúrára és szórakozásra, mint ruhák és cipők beszerzésére.
A háztartások fogyasztási kiadásainak több mint felét – 51,7 százalékát – az energiaszámlákat is magában foglaló lakásfenntartás és az alapvető élelmiszerek beszerzése emésztette fel 2012-ben. Ha ezekhez még hozzávesszük a közlekedésre és hírközlésre fordított összegeket is, akkor az összes többi tételre – a ruházkodástól az egészségügyön át a szórakozásig – mindössze 37 százalék marad.
A KSH kimutatásai szerint – amelyek a Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel elmúlt évi előzetes adatain alapulnak – a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai tavaly változatlan áron számítva 2,1 százalékkal zsugorodtak (ez folyó áron 3,5 százalékos bővülésnek felel meg), s 65,8 ezer forintot tettek ki. E summába nem számítják bele a beruházás jellegű, például lakásépítésre kiadott forintokat.
A fogyasztási főcsoportok közül reálértéken (vagyis 2011. évi árakon) számolva egyedül az egészségügyi kiadások emelkedtek, méghozzá 1 százalékkal. A legnagyobb, több mint 8 százalékos visszaesés a szeszes italok és dohányáruk vásárlásánál következett be. Ebben – a jövedékiadó-emelés árnövelő hatása mellett – az is közrejátszott, hogy az éttermekben és más vendéglátóhelyeken drasztikusan korlátozták a dohányzást, illetve megszigorították a munkahelyi ellenőrzéseket is.
Az átlagnál lényegesen nagyobb mértékben szorultak vissza a ruhatár frissítését szolgáló, valamint az otthon szépítését célzó lakberendezési kiadások is. A legnagyobb súlyú tételek közül hírközlésre is kevesebb jutott 2,5 százalékkal, nem utolsósorban az előző évinél gyorsabb áremelkedés miatt. Ugyanakkor az élelmiszer-fogyasztás csupán minimális mértékben esett vissza.
Érdemes egy pillantást vetni arra is, mennyiben tér el egymástól a legszegényebb és a leggazdagabb háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete. Abban nincs semmi meglepő, hogy a nominális különbség igen nagy: az egy főre jutó fogyasztási kiadás a legalsó jövedelmi ötödben tavaly mindössze 34,5 ezer forintra jött ki, míg a legfelsőben ennek három és félszeresére, 123,4 ezer forintra. Az viszont már érdekesebb, hogy az olló 2012-ben tovább nyílt a két réteg között. Míg a legrosszabb anyagi helyzetűeknek reálértéken 5,1 százalékkal soványabb fogyasztási büdzsével be kellett érniük, addig a leginkább jómódúak 1,1 százalékos visszaeséssel megúszták.
Ami a szerkezet illeti, a legfeltűnőbb összefüggés az, hogy az alsó jövedelmi ötödben élők kiadásaiból a létfenntartáshoz szükséges rugalmatlan alapszükségletek (élelmiszer és lakásfenntartás) 61,8 százalékot visz el, miközben a legjobb anyagi körülmények között élőknél e ráta csak 42,9 százalék.
