Csapást mér az adóoptimalizálásra az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az anya- és leányvállalatok adózási szabályait meghatározó irányelv módosításával zárná be a társasági adóztatás uniós rendszerében lévő kiskapukat az Európai Bizottság – közölte hétfőn Algirdas Semeta adóügyekért felelős uniós biztos. A jövőben a cégek nem használhatják majd ki, hogy a csoporton belüli fizetésekre tagállamonként más-más szabályok vonatkoznak.


A módosítás célja az adóelkerülés törvényes módjainak szűkítése az Európai Unión belül. A jövőben a cégek nem használhatják majd ki, hogy a csoporton belüli fizetésekre tagállamonként más-más szabályok vonatkoznak. Egyes cégek ugyanis ennek kiaknázásával teljes mértékben mentesítették magukat a társaságiadó-fizetés alól.

A bizottság szerint így az irányelv egyenlő versenyfeltételeket teremt majd a tisztességes vállalkozások számára anélkül, hogy lehetőséget teremtene az ügyeskedésre, amit Brüsszel agresszív adótervezésnek nevez.

„Nem engedhetjük többé meg magunknak, hogy potyázók hatalmas profitot zsebeljenek be az EU-ban anélkül, hogy hozzájárulnának a közterhekhez” – jelentette ki Semeta.

A brüsszeli testület közleményében arra is kitér, hogy az irányelv eredeti célja a kettős adóztatás kizárása volt, vagyis azt tette lehetővé egyes cégek számára, hogy ne kelljen mind az anyavállalatnak, mind a leányvállalatnak adót fizetnie az Európai Unión belül ugyanazért a bevételért. A bizottság szerint ugyanakkor a tagállamok szabályozásai közötti hézagok és az irányelv nyújtotta lehetőségek kiaknázásával egyes vállalatoknak sikerült addig trükközniük a számokkal, míg egyik tagállamban sem kellett egyetlen cent adót sem fizetniük. Semeta többszöri kérdésre sem volt hajlandó megnevezni, hogy mely tagországok jogrendszere adott lehetőséget az ügyeskedésre, és melyek azok a vállalatok, amelyek eddig a legnagyobb hasznot húzták ebből.

Brüsszel arra is rámutat, gyakori módszer volt az anyacégek és a leányvállalatok közti transzferek adómentessé tételére, hogy az irányelv a leányvállalatoktól érkező osztalékot kötelezően adómentessé teszi, a leányvállalatok viszont egyes esetekben azt használták ki, hogy ezeket az osztalékokat törlesztésként tüntették fel anyacégeik felé, amit egyes tagállamok jogrendje levonhatóvá tesz az adóalapból, így ezek után sehol sem fizettek adót.

Az irányelv módosítása arra kötelezné a tagállamokat, hogy közös szabályokkal szankcionálják a direktívával és a tagállami joggal való visszaéléseket – mutat ár közleményében a bizottság.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.