Csatlakozás a Shengeni Információs Rendszerhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemrégiben lépett hatályba az a törvény, ami Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozását készíti elő, megteremtve a Scengeni Információs Rendszer (SIS) alkalmazásához szükséges feltételeket. A törvényhez kapcsolódóan megszületett az a két rendelet, ami szabályozza a rendszer működését.

Magyarország év végére várhatóan teljes jogú schengeni tag lesz, ennek következtében megszűnik a tagállamok belső határain az ellenőrzés. A 2007. évi CV. törvény értelmében a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (SVE) rendelkezései alapján a SIS I+ nemzeti részének informatikai központja a Kormány által kijelölt szervként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A Schengeni Információs Rendszer Kiegészítő Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság, azaz a SIRENE Iroda feladatait pedig a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) látja el.

A Schengeni Információs Rendszer a jövőben mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban nem kizárólag hazai bűnüldöző szervekkel, illetve nemzetközi bűnüldözési szervezetekkel tart kapcsolatot, hanem az illegális migráció megelőzése, illetve az elveszett, ellopott, megsemmisült hivatalos okmányok felkutatása érdekében az idegenrendészeti hatóságokkal, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervével, a központi útiokmány-nyilvántartó szervvel, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervvel is.

A SIS-be úgynevezett figyelmeztető jelzést tesznek:

  • arról, akivel szemben átadás céljából európai elfogatóparancsot vagy kiadatás céljából nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki,
  • arról, akit a rendőrségről szóló törvény szerinti eltűnt személynek kell tekinteni, és emiatt körözését rendelték el,
  • arról, akit a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként kívánnak idézni, de lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen és emiatt körözését rendelték el,
  • arról, aki szabadságvesztés büntetésének letöltését, vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg, és emiatt körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn,
  • arról a személyről vagy gépjárműről, akivel avagy amellyel kapcsolatban az eljárás jellegének leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével a Rendőrség vagy a Vám- és Pénzügyőrség információgyűjtést vagy adatellenőrzést végez,
  • arról a tárgyról, amelynek körözését rendelték el,
  • arról az okmányról, illetve annak a gépjárműnek a hatósági jelzéséről, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

A törvényhez kapcsolódóan a 242/2007. (IX. 21.) Korm. rendelet jelöli ki az N.SIS informatikai központ feladatait ellátó szervet, valamint meghatározza a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és végrehajtásának, az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályait. A 45/2007. (IX. 21.) IRM rendelet pedig tartalmazza a SIS-be történő adatbevitel elrendeléséhez felhasználandó iratmintákat.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.