Hamisított órákra csapott le a NAV
Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.
Csődbe mennek a magánszemélyek! Még nálunk is felelőtlenebbek…
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A német polgárok számítanak Európa-bajnoknak az adósságok terén: a Creditreform legfrissebb tanulmánya szerint 2006-ban 121 ezer magánszemély kért csődeljárást maga ellen, mely év/év alapon 22%-os növekedésnek felel meg.
Ennél is jóval magasabb persze azok száma, akik rendszeresen nem tudják törleszteni tartozásaikat, ők 7.2 millióan vannak, mely az ország felnőtt lakosságának 10%-a.
A polgárok súlyos eladósodása mögött a legtöbbször a munkanélkülivé válás, betegség vagy szimplán a felelőtlen költekezés és hitelfelvétel áll – írja a Világgazdaság. Területileg meglehetősen nagy eltérés van az eladósodottság tekintetében: míg a volt NDK területén a háztartások többsége 10 ezer euró alatti tartozást halmozott fel, addig nyugaton az átlag 10 és 25 ezer euró között van.
A magyar joggal ellentétben Németországban a magánszemélyek is kérhetnek csődeljárást maguk ellen, melynek előfeltétele, hogy az adós a bíróságon kívül próbáljon megállapodni hitelezőivel. A fogyasztói csődeljárás célja a túlságosan magas adósságállomány rendezése, a hitelezők kielégítése és az adós pénzügyi helyzetének stabilizálása. A fogyasztói csődeljárás végén az addig nem rendezett adósságokat eltörlik.
Forrás: Pénzcentrum
Kapcsolódó cikkek
2022. június 24.
G7: Nem véletlen, hogy most nyúl a kormány a katához
A G7.hu elemzése szerint nem véletlen, hogy egy költségvetési kiigazítás közben nyúl a kormány a túl jól sikerült katához.
2022. június 24.
Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?
A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.