Csok: bővült a jogosultak köre
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem kell felsőoktatásban tanulnia a gyereknek, a magzatot pedig 12 hetes korától lehet figyelembe venni.
Tovább bővült a családi otthonteremtési kedvezményre (csokra) jogosultak köre, miután a kormány úgy döntött, több könnyítést is bevezet az igénylésnél – jelentette be Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
Dömötör Csaba elmondta: osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így a támogatás folyósításával nem kell megvárni, amíg az ingatlan társasházzá alakul.
Novák Katalin jelezte: az igénylésnél 25 éves korig lehet figyelembe venni a gyermekeket, függetlenül attól, hogy felsőoktatásban tanul vagy sem. Mint mondta, eddig csak akkor lehetett figyelembe venni 25 éves korig a gyermeket, ha felsőoktatásban tanult, egyébként pedig csak 20 éves korig volt erre lehetőség.
Arra is megteremtették a lehetőséget, hogy az úgynevezett tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhetővé váljon a csok, már az ingatlan használatba vétele előtt.
További könnyítés, hogy mostantól a magzatot már 12 hetes korától figyelembe lehet venni – a korábbi 24 helyett – az igénylésnél.
Ha egy gyermek mindkét szülőjét elveszíti, ezentúl a gyámja is igényelheti a csokot, feltéve, hogy a gyámság már egy éve fennáll.
Azok is igénybe vehetik a csokot, akik szolgálati lakásban élnek, például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek, és rájuk erre az időszakra nem vonatkozik majd a bentlakási kötelezettség – sorolta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a változásokat.
Novák Katalin szólt arról is, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló telkeken épülő lakásokra ugyancsak igénybe lehet majd venni a csokot, ha a tulajdonosok egymással használati megosztási megállapodást kötnek, vagyis nem kell társasházzá nyilvánítani az épületet. Ez például az osztatlan közös tulajdonon ikerházat építőknek jelent segítséget.
További könnyítés, hogy az építőközösségek is jogosultak a jövőben a csokra, valamint, hogy ha elhunyt az igénylő, akkor egyenes ági rokona, házastársa, élettársa is tulajdonjogot szerezhet a csokos ingatlanon anélkül, hogy vissza kellene fizetnie a támogatást.
Novák Katalin hangsúlyozta, a változtatások célja az, hogy még több magyar családnak tudják támogatni az otthonteremtését. Hozzátette: júliusban 20 százalékkal nőtt a befogadott igények száma az előző hónapokhoz képest, és 16 százalékkal volt több az érdeklődő.
Dömötör Csaba azt mondta, az új otthonteremtési program segíti a lakáshoz jutást, pörgeti a gazdaságot, új munkahelyeket teremt, és reményeik szerint hozzájárul ahhoz, hogy több gyermek szülessen.
Az év első hét hónapjában 14 240 igénylést nyújtottak be, összesen 38,3 milliárd forint értékben – ismertette. Ez is azt mutatja, hogy nem csökken a lakásépítési kedv, a magyar családok bíznak a jövőben és szívesen élnek az otthonteremtési támogatással – fogalmazott.
Szólt az új lakások építése esetén visszaigényelhető áfáról is, és azt mondta, jól látszik, hogy a magánépítkezők élnek ezzel, és eddig mintegy 10 milliárd forint értékben nyújtottak be visszaigénylési kérelmeket.
Az új otthonteremtési programmal végleg hátat fordíthatunk a devizahitelek korszakának – mondta, hozzátéve, hogy jövőre a kormány 211 milliárd forintot biztosít az otthonteremtési programra.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: a kormány figyelemmel kíséri az otthonteremtési program megvalósítását, és ezek alapján döntött arról, hogy bővíti az igénylők körét.
Kérdésre válaszolva az államtitkár kiemelte: több mint 70 ezren érdeklődtek a bankoknál, várakozásaik szerint ők igénylőként is megjelennek majd. Arra számítanak, hogy 2017-től „fut fel” igazán az igénylések száma, mivel a házépítés, a házvásárlás időigényes folyamat.
(MTI)