Csökken a budapesti vállalkozások száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem tekintették jó jelnek a budapesti vállalkozások, hogy az Európai Bíróság nem szüntette meg tavaly ősszel az olasz iparűzési adót. Miután kiderült, hogy maradhat az olasz adó, látványosan javult a fizetési hajlandóság a cégek körében, pedig korábban sokan a fizetés megtagadására készültek – írja a Napi Gazdaság.

Az iparűzési adó sorsa tehát valószínűleg nincs veszélyben, vagyis semmi sem készteti a kormányt annak megszüntetésére. A teher megmaradása tovább ronthat a vállalkozási kedven, pedig már tavaly is visszaesett a Budapesten működő vállalkozások száma. Ennek egyik okát az adócsökkentési program beáldozásában látjuk – közölte Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

Saját erőből

A hazai kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok jövedelmezősége között változatlanul nagy a szakadék: előbbieknél még mindig több veszteség képződik, mint nyereség – állítja a szakember, aki szerint a gyenge jövedelemtermelő képesség oka, hogy Magyarországon a külföldi működőtőkét ösztönözték, míg a hazai vállalkozások csak a saját kreativitásukra, erejükre támaszkodhattak; ennek tudható be a forrásszegénység és a vagyonállomány csökkenése is – olvasható a Napi Gazdaságban.

Az Európai Bíróság tavaly októberi ítéletében a közösségi áfairányelvekkel összeegyeztethetőnek nyilvánította az olasz regionális adót (irap), amely összehasonlítható a magyar iparűzési adóval.

Forrás: Figyelő



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.