Csökkenhet a jövedéki biztosíték az alkoholnál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Húszmillió forintra csökkentené az alkoholok jövedéki biztosítékát Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László.


A két fideszes politikus indítványa alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lenne. Ez a tavaly hatályos 22 millió forintos jövedéki biztosíték „nagymértékű, közel 10 százalékos csökkentése” lenne – írta az előterjesztés indoklásában Lázár János és L. Simon László.

Az alkoholok jövedéki biztosítékának ügye több állomást is megjárt az elmúlt hónapokban.

Tavaly novemberben, az adótörvények elfogadásakor a parlament úgy döntött, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, valamint a köztes alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét 22 millióról 150 millió forintra emeli.

Néhány héttel később, a 2015-ös költségvetést megalapozó törvénycsomag megszavazásakor azonban a képviselők módosítottak ezen, és úgy határoztak, hogy a nettó árbevétel függvényében sávosan állapítják meg a biztosíték mértékét.

Ám e sávos rendszer csak 2016. január 1-jén lépett volna hatályba, amiről a fideszes Gulyás Gergely azt mondta, hiba csúszott a törvénybe, ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett, hogy a jövedéki biztosítékot a nettó árbevétel függvényében megállapító szabályozás 2016. január 1-je helyett már idén március 1-jén lépjen hatályba.

Ezután viszont a Miniszterelnökség úgy reagált – mint az a most benyújtott javaslatuk indoklásában is olvasható -, nem értenek egyet azzal, hogy az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítékát a 2014. januári mértékhez képest megemeljék, így „értelemszerűen” a Gulyás Gergely által javasolt sávos rendszert sem támogatják.

Lázár János és L. Simon László hozzátette: a társadalmi észrevételek közül kiemelhető, hogy a biztosíték emelése önmagában a gazdaság fehérítését nem segíti elő, a kisebb mennyiséggel kereskedő vállalkozók a megemelt összegű biztosítékot nem tudják kigazdálkodni, így kiszorulnak a piacról, valamint több márka és italkülönlegesség is eltűnhet mind a boltok, mind az éttermek kínálatából.

Törvénymódosításuk lehetővé tenné azt is, hogy az idén január 1. után esetlegesen emelt összegben nyújtott, továbbá a most javasolt csökkentés miatt visszajáró jövedéki biztosítékot a vámhatóság a törvény hatálybalépésekor haladéktalanul visszafizesse.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.