Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közel 17 százalék a ténylegesen fizetendő társaságiadó-teher Magyarországon egy friss jelentés szerint, ez az egyik legmagasabb arány a térségben. Akad tehát még tennivaló a tehercsökkentés terén, főleg ha hazánk az adó-versenyképességének megőrzésére való hivatkozással marad ki az euró plusz paktumból – írja a Világgazdaság.
A térségbeli országokénál jóval magasabb a cégek nyereségére rakódó adóteher Magyarországon – ez derül ki a Világbank és az International Finance Corporation tanulmányából. A 2009-es adatokkal dolgozó Paying Taxes 2011 című jelentés szerint a tényleges elvonás mértéke nálunk 16,7 százalék, míg a románok 10,4 százalékkal, a csehek és a szlovákok pedig 7 százalék körüli teherrel is beérik.
Hazánknak annyiból sincs oka büszkélkedésre, hogy a teljes elvonás aránya 53,3 százalék, ez a hetedik legmagasabb az EU-ban, ahol a 27 tagállamot figyelembe vevő átlag 44,2 százalék. Az 53,3 százalékon belül pedig igen tekintélyes a nyereségadók súlya, még úgy is, hogy utóbbi mutató nem tartalmazza a helyi iparűzési adót (hipa).
„A magas magyar nyereségadó-arány mögött részben metodológiai okok húzódnak meg” – mutat viszont rá a Világgazdaság kérdésére Erdős Gabriella, a PwC magyarországi irodájának partnere. Hozzátette: ha a magyar adóhatósági adatokat (a cégek adózás előtti eredményét és fizetendő adóját) vesszük figyelembe, 2009-ben 14 százalék körül volt a tényleges adóterhelés, a hipát is figyelembe véve pedig 20 százalékra kúszik fel a mutató. Nem mellékes az sem, hogy az Eurostat kimutatása szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a társaságiadó-bevétel a GDP arányában, e szerint tehát nagyon is versenyképesek vagyunk.
További részletek a Világgazdaság cikkében.
Forrás: Világgazdaság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
