Csökkentse a fizetendő szja-t 2. rész

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2019. április 8.
Címkék: , ,
Rovat:
A cikksorozat első részében az első házasok kedvezményét mutattam be, most pedig a családi adókedvezménnyel kapcsolatban szeretnék teljes körű tájékoztatást nyújtani.

A családi adókedvezmény lényege, hogy a magánszemély – az első házasok kedvezményéhez hasonlóan, sorrendben azt követően – az összevont adóalapját csökkentheti a meghatározott összeggel, mely az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függ. A családi adókedvezményt 1988-ban vezették be, több átalakítás és némi szünetelést követően 1999-től már minden kiskorú gyermeket nevelő családot megillet, minden gyermek után, 2001-től pedig már a várandóság 91. napjától igényelhető. A sok éve létrehozott rendszer dacára sajnos még mindig hiányos a tájékozottság az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatban. Ebben a cikkben minden szülőt és leendő szülőt érintő áttekintést szeretnék nyújtani a családi adókedvezménnyel kapcsolatban, beleszőve az erre irányuló nyilatkozat helyes kitöltését is, (dőlt betűvel jelölve) mely a gyermek adóazonosító jelének feltüntetése nélkül érvénytelen.

Mivel erős az összefonódás a családi pótlék és a családi adókedvezmény között, először tisztázzuk a fogalmakat, melyeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) nevesít.

Kedvezményezett eltartott (Eltartotti minőség kód: 1)

  • az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra (hivatalosan nevelési ellátásra, majd a gyermek tankötelessé válását követően iskoláztatási támogatásra) jogosult;
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig);
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Rokkantsági járadék a 18. életéve betöltését követően annak a személynek állapítható meg, akinek 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

Első két pontot összefoglalva, gyakorlatilag családi pótlékra, ezáltal családi adókedvezmény igénybevételére jogosult a szülő a várandóság 91. napjától addig, míg a gyermek köznevelési intézményben (pl. szakközépiskola, szakiskola képzései) tanul. Pontosabban egészen annak a tanévnek a végéig, azaz június 30-ig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén a 23. életévét – betölti, és nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. (egymást követő 3 hónapot még dolgozhat, de a 4. hónaptól szüneteltetni kell az ellátást) Tekintettel arra, hogy családi pótlékot mindig teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani – akkor is ha az adott hónapban csak egyetlen napig áll fenn a jogosultság – a családi adókedvezmény is ezen elv szerint számítandó.

Saját jogán jogosult családi pótlékra a köznevelési intézményben tanuló, akinek tankötelezettsége megszűnt, és az alábbiak közül valamelyik állítás igaz rá:

  • mindkét szülője elhunyt;
  • egyedülállóként nevelte a szülő, aki elhunyt;
  • kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből;
  • gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;
  • családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban.

Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek elköltözött otthonról, de járna utána a családi pótlék a szülőnek, a gyermek saját jogán megigényelheti azt, de csak akkor, ha a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyezte, és a családi pótlékot már nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Eltartott (Eltartotti minőség kód: 2)

Eltartottnak minősül – a kedvezményezett eltartotton kívül – aki:

  • köznevelési intézmény tanulója vagy
  • felsőoktatási intézményben:
  • első felsőfokú szakképzésben,
  • első alapképzésben,
  • első mesterképzésben vagy
  • első egységes, osztatlan képzésben

részt vevő hallgató;

  • és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Akkor is eltartottnak minősül, ha:

  • nem családi pótlékot állapítanak meg (pl. rokkantsági járadékot folyósítanak),
  • családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. magzat esetében),
  • a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék esetében).

Felváltva gondozott gyermek (Eltartotti minőség kód: 3)

Azok az elvált szülők, akik jogerős bírósági döntés, vagy 2017-től egyezség, közös nyilatkozat alapján gyermekeiket felváltva gondozzák, a családi pótlékra 50-50 % arányban jogosultak. Ahhoz azonban, hogy a felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősüljön, és a családi kedvezményt is 50-50 % arányban érvényesíthessék, a szülőknek 50-50 % arányban kell kapniuk a családi pótlékot. Ha például 100 %-ban az anya kapja, akkor az apa nem érvényesítheti a családi kedvezményt, viszont az anya a teljes összeget igénybe veheti.

A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik.

Példa:

Az elvált szülők felváltva gondozzák egy szem gyermeküket, a családi pótlékot 50-50 %-ban kapják.

Apa új felesége két kiskorú gyermeket hozott az új házasságába, így a családban az eltartottak száma 3 fő. (csk. 220 000 ft/hó/gyermek) A házastársával közösen havonta (2*220 000) + (220 000/2) = 550 000 forint családi kedvezményt érvényesíthetnek.

Anya újonnan kötött házasságában született még egy gyermek, így az eltartottak száma 2 fő. (csk. 133 330 ft/hó/gyermek) Új férjével közösen havonta 133 330 + (133 330/2) = 199 995 forint összegű kedvezményt érvényesíthetnek.

Felváltva gondozás és közös szülői felügyelet

A kettő között óriási különbség van. A felváltva gondozás azt jelenti, hogy a szülők fele-fele arányban töltenek időt a gyermekkel (pl. 2 hét anya – 2 hét apa) A szülői felügyeleti jog a (kiskorú gyermek nevének megválasztása, gondozása, nevelése, tartózkodási helyének megválasztása, vagyonának kezelése) közös megosztása csupán több jogot, és egyúttal kötelezettséget biztosít annak a szülőnek, akinél nem lett elhelyezve a gyermek, de bizonyos láthatási idő jár részére. Tehát a közös szülői felügyelet nem minősül felváltva gondozásnak, továbbá nem alkalmazható sem a megosztás, sem a közös érvényesítés az elvált szülők között.

Mi a teendő, ha egyik szülő jogosulatlanul vette igénybe a családi kedvezményt?

A két szülő adózási szempontból külön adóalany, nem feltétlen tudja az egyik szülő, hogy a másik mit nyilatkozik a munkáltatója felé, vagy mit szerepeltet az adóbevallásában. Ebben az az esetben a jogosult nyugodt szívvel igényelheti ami részére jár, a jogtalan igénybevétel következményeit az a fél viseli aki jogosulatlanul érvényesítette a kedvezményt.

Kedvezménybe nem számítható (Eltartotti minőség kód: 0)

Ha az eredeti nyilatkozatban a gyermek eltartottként vagy kedvezményezett eltartottként szerepelt, azonban változás következik be az eltartotti minőségében (pl. köznevelési intézményben befejezte tanulmányait, és nem tanul tovább, vagy tovább tanul ugyan, de egyedüli gyermek, esetleg  rendszeres jövedelemmel rendelkezik) akkor kell kedvezménybe nem számíthatóként jelölni. Év közben a munkáltató felé leadott módosított nyilatkozatban a változás időpontját is feltétlen szerepeltetni kell, a személyi jövedelemadó bevallásban év végén pedig az adott hónaptól „0” kóddal kell jelölni az eltartotti minőséget.

Családi kedvezményre jogosult:

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, (jogosultság jogcíme: 4), továbbá:
  • a jogosulttal közös háztartásban élő házastársa,
  • a jogosulttal közös háztartásban élő élettársa, ha:
  • az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és
  • a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
  • a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.
  • a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa; (jogosultság jogcíme: 7)
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult személy, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy; (jogosultság jogcíme: 5)
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy. (jogosultság jogcíme: 6)

Családi kedvezmény igénybevétele

A családi kedvezmény 1 kedvezményezett eltartott után egyszer vehető igénybe, viszont a megállapított összeget a jogosultak egymás közt közösen is érvényesíthetik, vagy megoszthatják. Nézzük meg a két érvényesítési lehetőség közti különbséget.

Közös érvényesítésről több jogosult esetén beszélünk. Például, ha a házaspárnak 2 gyermeke van, a szülők eldönthetik, hogy milyen arányban érvényesítik a kedvezményt – egyik az egyik gyermek után veszi igénybe, másik pedig a másik gyermek után, vagy jövedelmük szerint arányosítanak, esetleg csak az egyik szülő érvényesíti az egészet.

Közös az érvényesítés módja akkor is, ha az élettársaknak közös gyermekük van, vagy a kismama és a férje együtt veszik igénybe a családi kedvezményt. Említett esetekben a kedvezményt a személyek közösen érvényesíthetik a jogosultsági hónapok után már az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban is, vagy választásuk szerint az szja-bevallásban.

Megosztásról akkor van szó, ha a családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, amit kizárólag az adóbevallásban oszthat meg (év közben nem) a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával. Megteheti ezt akkor is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja igénybe venni. (pl. háztartásbeli, gyes-ben részesül, vagy kisadózó egyéni vállalkozó)

Példa:

  • Élettársaknak nincs közös gyermekük, de anya előző kapcsolatából született gyermekét közösen nevelik. Anya egyedül jogosult a családi kedvezményre, ő év közben is érvényesítheti azt adóelőleg nyilatkozattal, élettársa viszont ezt nem teheti meg, csak év végén az adóbevallásban érvényesítheti a kedvezményt, amit anya megoszt vele.
  • Várandós nő élettársi kapcsolatban él, a magzat után a családi kedvezményt csak ő veheti igénybe, amit az év végi adóbevallásban megoszthat párjával.

Nagyon fontos, hogy a jogosult nem oszthatja meg a családi kedvezményt, ha a gyermek után a családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe.

2019-ben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta, kedvezményezett eltartottanként:

  • 1 eltartott esetén 66 670 Ft (adóba átszámítva: 10 000 Ft),
  • 2 eltartott esetén 133 330 Ft (adóba átszámítva 20 000 Ft),
  • 3 vagy több eltartott esetén 220 000 Ft (adóba átszámítva: 33 000 Ft).

Családi járulékkedvezmény

Amennyiben a jogosult családi kedvezményt nem tudja érvényesíteni, mert a kedvezmény több mint az összevont adóalapja, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezményként igénybe vegye. A családi járulékkedvezményt kizárólag az veheti igénybe, aki:

  • családi kedvezmény érvényesítésére jogosult és
  • a Tbj. szerint biztosítottnak minősül. (pl. munkaviszonyban áll)

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő (felsorolási sorrendben):

  • 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 10 % nyugdíjjárulék összegét.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem összevont adóalapot képez, tehát adóalap kedvezmény igénybe vehető belőle, de nem alapoz meg biztosítási jogviszonyt, ezért nem kerülhet sor a családi járulékkedvezmény érvényesítésére.

Családi adókedvezmény érvényesítésének módjai:

  • munkáltató felé leadott nyilatkozattal havonta, vagy
  • év végén egy összegben a személyi jövedelemadó bevallásban.

Amennyiben valaki nem tudott erről a lehetőségről, vagy csak a cikk elolvasását követően realizálja, hogy jogosult volt családi kedvezmény igénybevételére, 5 évre visszamenőleg érvényesítheti azt. Ehhez önellenőrzést kell benyújtania azokra az évekre, amikor jogosult volt rá, és volt befizetett adója, amiből érvényesíthető az adókedvezmény. 2019. december 31-ig a 2013, valamint az ezt követő évek Szja bevallásait lehet önellenőrizni.

Jogosulatlan igénybevétel következményei

Ha a magánszemély az adóelőleg nyilatkozatát jogszerűtlenül tette meg, a valótlan nyilatkozatra tekintettel vissza kell fizetnie az igénybe vett összeget, ezen felül annak a 12 %-át különbözeti-bírságként (kivéve ha a visszafizetendő összeg a 10 ezer forintot nem haladja meg) kell megfizetni, és a bevallásban külön kötelezettségként fel kell tüntetni.

Igaz ez mindenkire, aki jogosulatlanul érvényesítette a kedvezményt, így arra a szülőre is, aki például még akkor is igénybe vette a családi kedvezményt, amikor már a gyermeke leérettségizett és munkába állt, tehát családi pótlékot már nem folyósítottak utána. Ekkor ugyanis a családi kedvezményre való jogosultság is megszűnt, tehát az adókedvezmény érvényesítése jogosulatlan igénybevételnek minősült, így az előbb említett következményekkel kell számolnia.

A cikksorozat következő részében a súlyos fogyatékosság adókedvezményével foglalkozunk, mely nevével ellentétben viszonylag enyhe betegségek esetén is érvényesíthető.


Kapcsolódó cikkek:


Csökkentse a fizetendő szja-t 1. rész
2019. április 3.

Háromrészes cikksorozatunkban sokakat érintő személyi jövedelemadó kedvezményeket mutatunk be, kitérve mértékükre, a jogosultsági körökre és azok gyakorlati értelmezésére.