Csoportos társasági adó fizetés kapcsolt vállalkozásoknál– 2. rész

A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.

Cikksorozatunk első részében áttekintettük, hogy elsősorban a legalább 75%-ban egymásban tulajdonos vagy legalább 75%-ban közös tulajdonú társasági adó alanyok választhatják a csoportos adózást a társasági adó rendszerében, de természetesen vannak egyéb feltételek is.

A csoporttá válást a NAV-tól kell kérelmezni, a 2019-es adóévre vonatkozóan erre 2019. január 1-e és 15-e között van lehetőség. A csoporttagok maguk közül csoportképviselőt jelölnek ki, aki teljesíti a csoport kötelezettségeit és érvényesíti jogait.

A gyakorlatban a csoporttagoknak külön-külön el kell készíteniük a saját adószámításaikat, nyilvántartásaikat, a csoportképviselő felé a bevallási határidőt megelőző 15. napig az adataikról nyilatkozatot tesznek, valamint ugyanezt a NAV felé is el kell küldeniük, ami adóbevallással egyenértékű nyilatkozatnak számít. A csoportképviselő az adatokat összesíti és a csoport nevében benyújtja a társasági adóbevallást.

A törvényjavaslat indoklása szerint a csoportos társasági adóalanyisághoz a létrejöttét követően is lehet csatlakozni, ha azt a csoportképviselő és a csatlakozni kívánó adózó közösen, írásban kérelmezik.

Elhatárolt veszteség felhasználása

A csoport esetében az adóévben az egyes csoporttagoknál keletkező elhatárolt veszteséget a csoportnál be lehet számítani. A csoportos társasági adóalanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

Kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletei és transzferár dokumentáció

A törvényjavaslat szerint a csoportos társasági adóalanyiság tagjainak egymás közötti ügyleteire a szokásos piaci ár elvét, annak betartása miatti társasági adóalap módosítási kötelezettséget és a transzferár dokumentáció készítési  kötelezettséget csak akkor kell figyelembe venniük a csoportos adóalanyiság időszaka alatt, ha ezt megelőzően olyan jogügyletük volt, amely miatt az egyik fél már elszámolt korábban adóalap módosító tételt, de azt a másik fél még nem tette meg.

Látható tehát, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyletei mentesülnek a transzferár szabályok alól a csoporttagság időszaka alatt. Mit jelent mindez? Nézzünk meg néhány példát!

  1. példa

Egy hazai tulajdonú cégcsoport öt vállalkozásból áll. A csoportban egy anyavállalat (A”) 100%-os tulajdonában áll 2 cég („B” és „C”) (tehát ez a három cég társasági adócsoportot alkothat), míg a másik két vállalkozás („D” és „E”) úgy tartozik a csoporthoz, hogy ugyanaz az ügyvezetőjük, mint az anyavállalatnak (a két leányvállalatnak más az ügyvezetője). Látható tehát, hogy a két – közös ügyvezetés miatt kapcsoltnak minősülő – vállalkozás nem léphet be a csoportba. A csoportot „A” – „B” – „C” vállalkozások megalapítják (kérelmezik és engedélyt is kapnak).

Tegyük fel, hogy a cégcsoport kötelezett transzferár dokumentáció készítésére 2018-ban.  A jogügyletek a következők:

„A” – „B” 100 millió Ft termékértékesítés

„A” – „C” 300 millió Ft termékértékesítés

„B” és „E” 70 millió Ft logisztikai szolgáltatás nyújtása

A csoporttagok a következők: „A”, „B” és „C”, tehát az első két jogügylet esetében nem szükséges a társasági adóalap módosító  kötelezettségeket vizsgálni, és transzferár nyilvántartást sem kell készíteni.

A harmadik jogügyletben viszont az egyik kapcsolt vállalkozás nem lépett (nem léphetett) be a csoportba, így ezt az ügyletet dokumentálni kell. Ne felejtsük el, hogy 2018-as évtől már fődokumentumot is kell készíteni, amelyben ugyanúgy az összes kapcsolt vállalkozást be kell mutatni, tehát a mentesülés igazából a helyi dokumentumra vonatkozik jelen esetben, mégpedig csak az „A”, „C” és „D” cégek esetében.

„B” és „E” vállalkozásnak mind fődokumentumot (az egész cégcsoportra vonatkozóan) és helyi dokumentumot is kell készítenie a harmadik ügylet tekintetében. Mivel „B” csoporttag, a vonatkozó transzferár dokumentációs készítési kötelezettséget és a szokásos piaci ár elv betartását csoportként, a csoportképviselő által kell teljesíteni. „E” cég pedig önállóan teljesíti a kötelezettségeit.

  1. példa

Két magyar vállalkozás („A” és „B”) tulajdonosa 100%-ban egy holland vállalkozás („C”), melynek további vállalkozásai vannak (100%-os tulajdonában):

  • Németországban („D”)
  • Romániában („E”)
  • Lengyelországban („F”) és
  • Franciaországban („G”)

A cégcsoport transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett, mert a csoport mérete eléri a középvállalkozási méretet. Magyar oldalon dokumentálandó (nem mentesülő) jogügyletek a következők:

„A” – „B” között 2 jogügylet

„D” számláz „A” és „B” cégnek 1 jogügylet keretében

„G” számláz „A” cégnek 1 jogügylet keretében

„B” számláz „E” cégnek 1 jogügylet keretében

A csoporttagságot „A” és „B” kezdeményezheti, és meg is kapják az engedélyt, így az „A” és „B” közötti 2 jogügylet esetében a társasági adóalap módosítási kötelezettség és a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség nem lép fel.

Azonban a csoport („A” és „B”) esetében szükséges mind a szokásos piaci ár elvének betartását biztosítani, mind a nemzetközi cégekkel folytatott ügyletekre vonatkozóan a transzferár nyilvántartás készítési  kötelezettséget teljesíteni: azaz a teljes csoportot magában foglaló fődokumentumot és az érintett ügyletekre helyi dokumentumot kell készíteni.

  1. példa

Egy hazai cégcsoport úgy épül fel, hogy egy magánszemély 100%-ban tulajdonol nyolc céget, a csoportképzés feltételei teljesülnek. Azonban a nyolc cégből három csoportot alakít ki:

  1. csoport: „A” – „B”
  2. csoport: „C” – „D” – „E”
  3. csoport: „F” – „G”

„H” cég nem lép be egy csoportba sem.

Dokumentálandó jogügyletek:

„A” – „B” között 1 db – mentesül, mert csoporton belüli ügylet

„A” – „E” között 2 db – nem mentesül, mert csoporton kívüli ügylet

„C” – „E” között 2 db – mentesül, mert csoporton belüli ügylet

„D” – „G” között 1 db – nem mentesül, mert csoporton kívüli ügylet

„E” – „H” között 1 db – nem mentesül, mert csoporton kívüli ügylet

Látható, hogy az 1. csoportnak („A” – „E” közötti ügyletek), a 2. csoportnak („A” – „E”, D” – „G” és „E” – „H” közötti ügylet), a 3. csoportnak (D” – „G” közötti ügylet) és a „H” cégnek is fennáll a szokásos piaci ár elv betartásának, és a transzferár nyilvántartás készítésének a kötelezettsége. Mindazonáltal a fődokumentum közösen is elkészíthető, és egymás részére átadható, hiszen a csoportba mind a nyolc cég beletartozik és a fődokumentumot a teljes csoportra vonatkozóan kell elkészíteni.

Csoportos adóalanyiság megszűnését követő transzferár szabályok

Ha az adózó csoportos adóalanyiságban fennálló tagsága nem adókötelezettsége megszűnése miatt szűnt meg, az adózó és a csoportos adóalanyiság többi tagja a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettségét első alkalommal a csoporttagság megszűnését követőelső adóbevallása (a többi tag esetében ideértve a csoportos adóalanyiság adóbevallását) benyújtásáig teljesíti minden olyan jogügyletre, amely tekintetében a tagság fennállása alatt a fentiek alapján mentesült e kötelezettség alól, de amely ezt követőenbefolyásolja adóalapját.

A társasági adó mértéke

Atársasági adó mértéke 9 százalék. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalanyiság pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata.

Adókedvezmények érvényesítése

A csoportos társasági adóalanyiság – az alábbiakban foglaltak figyelembe vételével –az adókedvezmények érvényesítéseszempontjából egyetlen adózónak minősül.

A csoporttag azon adókedvezményét, amelyre a csoporttag a csoporttagsága előttszerzett jogot,a csoportos társasági adóalanyiság tagjaként akkor érvényesítheti, ha a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére továbbra is jogosult marad.

A csoportos társasági adóalanyiság adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha azadókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és ecsoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti.  Amennyiben a feltételek teljesítését vállalócsoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalanyiság a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja.

A csoportos társasági adóalanyiság adókedvezményre történő jogszerzés és azadókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát a csoportostársasági adóalanyiság időszaka alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg.

A csoportos társasági adóalanyiság a Tao. tv. 23. § (2)-(3) bekezdés szerinti korlátokat a jogosult csoporttag(ok)ra vonatkoztatottan egyedileg alkalmazza, olyan módon, hogy a számítás során a jogosult csoporttag(ok) adózás előtti eredménye arányában veszi figyelembe a csoportos társasági adóalanyiság adóévi adóalapját.

A társasági adó és adó felajánlás megosztása a csoporttagok között

A csoportos társasági adóalanyiság adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között a Tao. tv. 6. § (1)-(2a), (5)-(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kellfelosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportképviselő a csoportos társasági adóalanyiság társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító csoporttag az adózott eredménye terhére adófizetési kötelezettségként elszámolja.

A csoportképviselő a csoportos társasági adóalanyiságota felajánlás adóévére megillető jóváírásta felajánlás adóévének fizetendő adója előzőek szerinti arányában osztja fel. Az adózó a jóváírásból rá jutó részt adózás előtti eredménye javára számolja el.

Forrás: T/2931. számú törvényjavaslat

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


Az alanyi mentes adózás néhány fontos szabálya IV.
2018. december 18.

Az alanyi mentes adózókról szóló cikksorozat utolsó drabjában nézzük meg néhány fontos szabályt áfafizetés, adólevonás, bizonylatkorrekció, számlázás, alanyi mentes státusz megszűnése témában.

Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő
2018. december 17.

Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő

Egy igen jelentős számú adói kör számára december 20-ig ki kell egészíteniük az év során megfizetett adóelőlegüket a várható éves adókötelezettség összegére, és erről az EVA kivételével bevallást is be kell nyújtaniuk.

Együttműködik a NAV és az IPOSZ
2018. december 17.

Együttműködési megállapodást kötött a kisvállalkozók adózási ismereteinek bővítésére az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte az IPOSZ hétfőn.