Csoportos társasági adó fizetés kapcsolt vállalkozásoknál– 2. rész

A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.

Cikksorozatunk első részében áttekintettük, hogy elsősorban a legalább 75%-ban egymásban tulajdonos vagy legalább 75%-ban közös tulajdonú társasági adó alanyok választhatják a csoportos adózást a társasági adó rendszerében, de természetesen vannak egyéb feltételek is.

A csoporttá válást a NAV-tól kell kérelmezni, a 2019-es adóévre vonatkozóan erre 2019. január 1-e és 15-e között van lehetőség. A csoporttagok maguk közül csoportképviselőt jelölnek ki, aki teljesíti a csoport kötelezettségeit és érvényesíti jogait.

A gyakorlatban a csoporttagoknak külön-külön el kell készíteniük a saját adószámításaikat, nyilvántartásaikat, a csoportképviselő felé a bevallási határidőt megelőző 15. napig az adataikról nyilatkozatot tesznek, valamint ugyanezt a NAV felé is el kell küldeniük, ami adóbevallással egyenértékű nyilatkozatnak számít. A csoportképviselő az adatokat összesíti és a csoport nevében benyújtja a társasági adóbevallást.

A törvényjavaslat indoklása szerint a csoportos társasági adóalanyisághoz a létrejöttét követően is lehet csatlakozni, ha azt a csoportképviselő és a csatlakozni kívánó adózó közösen, írásban kérelmezik.

Elhatárolt veszteség felhasználása

A csoport esetében az adóévben az egyes csoporttagoknál keletkező elhatárolt veszteséget a csoportnál be lehet számítani. A csoportos társasági adóalanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

Kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletei és transzferár dokumentáció

A törvényjavaslat szerint a csoportos társasági adóalanyiság tagjainak egymás közötti ügyleteire a szokásos piaci ár elvét, annak betartása miatti társasági adóalap módosítási kötelezettséget és a transzferár dokumentáció készítési  kötelezettséget csak akkor kell figyelembe venniük a csoportos adóalanyiság időszaka alatt, ha ezt megelőzően olyan jogügyletük volt, amely miatt az egyik fél már elszámolt korábban adóalap módosító tételt, de azt a másik fél még nem tette meg.

Látható tehát, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyletei mentesülnek a transzferár szabályok alól a csoporttagság időszaka alatt. Mit jelent mindez? Nézzünk meg néhány példát!

  1. példa

Egy hazai tulajdonú cégcsoport öt vállalkozásból áll. A csoportban egy anyavállalat (A”) 100%-os tulajdonában áll 2 cég („B” és „C”) (tehát ez a három cég társasági adócsoportot alkothat), míg a másik két vállalkozás („D” és „E”) úgy tartozik a csoporthoz, hogy ugyanaz az ügyvezetőjük, mint az anyavállalatnak (a két leányvállalatnak más az ügyvezetője). Látható tehát, hogy a két – közös ügyvezetés miatt kapcsoltnak minősülő – vállalkozás nem léphet be a csoportba. A csoportot „A” – „B” – „C” vállalkozások megalapítják (kérelmezik és engedélyt is kapnak).

Tegyük fel, hogy a cégcsoport kötelezett transzferár dokumentáció készítésére 2018-ban.  A jogügyletek a következők:

„A” – „B” 100 millió Ft termékértékesítés

„A” – „C” 300 millió Ft termékértékesítés

„B” és „E” 70 millió Ft logisztikai szolgáltatás nyújtása

A csoporttagok a következők: „A”, „B” és „C”, tehát az első két jogügylet esetében nem szükséges a társasági adóalap módosító  kötelezettségeket vizsgálni, és transzferár nyilvántartást sem kell készíteni.

A harmadik jogügyletben viszont az egyik kapcsolt vállalkozás nem lépett (nem léphetett) be a csoportba, így ezt az ügyletet dokumentálni kell. Ne felejtsük el, hogy 2018-as évtől már fődokumentumot is kell készíteni, amelyben ugyanúgy az összes kapcsolt vállalkozást be kell mutatni, tehát a mentesülés igazából a helyi dokumentumra vonatkozik jelen esetben, mégpedig csak az „A”, „C” és „D” cégek esetében.

„B” és „E” vállalkozásnak mind fődokumentumot (az egész cégcsoportra vonatkozóan) és helyi dokumentumot is kell készítenie a harmadik ügylet tekintetében. Mivel „B” csoporttag, a vonatkozó transzferár dokumentációs készítési kötelezettséget és a szokásos piaci ár elv betartását csoportként, a csoportképviselő által kell teljesíteni. „E” cég pedig önállóan teljesíti a kötelezettségeit.

  1. példa

Két magyar vállalkozás („A” és „B”) tulajdonosa 100%-ban egy holland vállalkozás („C”), melynek további vállalkozásai vannak (100%-os tulajdonában):

  • Németországban („D”)
  • Romániában („E”)
  • Lengyelországban („F”) és
  • Franciaországban („G”)

A cégcsoport transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett, mert a csoport mérete eléri a középvállalkozási méretet. Magyar oldalon dokumentálandó (nem mentesülő) jogügyletek a következők:

„A” – „B” között 2 jogügylet

„D” számláz „A” és „B” cégnek 1 jogügylet keretében

„G” számláz „A” cégnek 1 jogügylet keretében

„B” számláz „E” cégnek 1 jogügylet keretében

A csoporttagságot „A” és „B” kezdeményezheti, és meg is kapják az engedélyt, így az „A” és „B” közötti 2 jogügylet esetében a társasági adóalap módosítási kötelezettség és a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség nem lép fel.

Azonban a csoport („A” és „B”) esetében szükséges mind a szokásos piaci ár elvének betartását biztosítani, mind a nemzetközi cégekkel folytatott ügyletekre vonatkozóan a transzferár nyilvántartás készítési  kötelezettséget teljesíteni: azaz a teljes csoportot magában foglaló fődokumentumot és az érintett ügyletekre helyi dokumentumot kell készíteni.

  1. példa

Egy hazai cégcsoport úgy épül fel, hogy egy magánszemély 100%-ban tulajdonol nyolc céget, a csoportképzés feltételei teljesülnek. Azonban a nyolc cégből három csoportot alakít ki:

  1. csoport: „A” – „B”
  2. csoport: „C” – „D” – „E”
  3. csoport: „F” – „G”

„H” cég nem lép be egy csoportba sem.

Dokumentálandó jogügyletek:

„A” – „B” között 1 db – mentesül, mert csoporton belüli ügylet

„A” – „E” között 2 db – nem mentesül, mert csoporton kívüli ügylet

„C” – „E” között 2 db – mentesül, mert csoporton belüli ügylet

„D” – „G” között 1 db – nem mentesül, mert csoporton kívüli ügylet

„E” – „H” között 1 db – nem mentesül, mert csoporton kívüli ügylet

Látható, hogy az 1. csoportnak („A” – „E” közötti ügyletek), a 2. csoportnak („A” – „E”, D” – „G” és „E” – „H” közötti ügylet), a 3. csoportnak (D” – „G” közötti ügylet) és a „H” cégnek is fennáll a szokásos piaci ár elv betartásának, és a transzferár nyilvántartás készítésének a kötelezettsége. Mindazonáltal a fődokumentum közösen is elkészíthető, és egymás részére átadható, hiszen a csoportba mind a nyolc cég beletartozik és a fődokumentumot a teljes csoportra vonatkozóan kell elkészíteni.

Csoportos adóalanyiság megszűnését követő transzferár szabályok

Ha az adózó csoportos adóalanyiságban fennálló tagsága nem adókötelezettsége megszűnése miatt szűnt meg, az adózó és a csoportos adóalanyiság többi tagja a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettségét első alkalommal a csoporttagság megszűnését követőelső adóbevallása (a többi tag esetében ideértve a csoportos adóalanyiság adóbevallását) benyújtásáig teljesíti minden olyan jogügyletre, amely tekintetében a tagság fennállása alatt a fentiek alapján mentesült e kötelezettség alól, de amely ezt követőenbefolyásolja adóalapját.

A társasági adó mértéke

Atársasági adó mértéke 9 százalék. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalanyiság pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata.

Adókedvezmények érvényesítése

A csoportos társasági adóalanyiság – az alábbiakban foglaltak figyelembe vételével –az adókedvezmények érvényesítéseszempontjából egyetlen adózónak minősül.

A csoporttag azon adókedvezményét, amelyre a csoporttag a csoporttagsága előttszerzett jogot,a csoportos társasági adóalanyiság tagjaként akkor érvényesítheti, ha a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére továbbra is jogosult marad.

A csoportos társasági adóalanyiság adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha azadókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és ecsoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti.  Amennyiben a feltételek teljesítését vállalócsoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalanyiság a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja.

A csoportos társasági adóalanyiság adókedvezményre történő jogszerzés és azadókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát a csoportostársasági adóalanyiság időszaka alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg.

A csoportos társasági adóalanyiság a Tao. tv. 23. § (2)-(3) bekezdés szerinti korlátokat a jogosult csoporttag(ok)ra vonatkoztatottan egyedileg alkalmazza, olyan módon, hogy a számítás során a jogosult csoporttag(ok) adózás előtti eredménye arányában veszi figyelembe a csoportos társasági adóalanyiság adóévi adóalapját.

A társasági adó és adó felajánlás megosztása a csoporttagok között

A csoportos társasági adóalanyiság adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között a Tao. tv. 6. § (1)-(2a), (5)-(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kellfelosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportképviselő a csoportos társasági adóalanyiság társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító csoporttag az adózott eredménye terhére adófizetési kötelezettségként elszámolja.

A csoportképviselő a csoportos társasági adóalanyiságota felajánlás adóévére megillető jóváírásta felajánlás adóévének fizetendő adója előzőek szerinti arányában osztja fel. Az adózó a jóváírásból rá jutó részt adózás előtti eredménye javára számolja el.

Forrás: T/2931. számú törvényjavaslat

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


Adócsalásból autóversenyeztek
2019. május 23.

Vádat emelt a Baranya Megyei Főügyészség 69 ember ellen, akik autóversenyzői tevékenységük finanszírozására bűnszervezetet hoztak létre, és ezzel mintegy 11 milliárd forintos kárt okoztak.

Adóalapképzés a bizományosi konstrukció esetén
2019. május 23.

A bizományosi konstrukcióban két viszonylatot különböztetünk meg, a megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és harmadik személy közti ügyletet, amelyek összefüggenek egymással. A megbízás irányulhat valamely termék(ek) eladására, illetve beszerzésére. Eladási bizomány esetén a teljesítési időpontnak mindkét viszonylatban meg kell egyeznie, vételi bizománynál ennek nem kellene megegyeznie, azonban az adókockázat minimalizálása érdekében célszerű ezt is egy időpontra hozni.