Csúszik az elektronikus ügyintézés a csődeljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosítaná a parlament a csődtörvényt, valamint a cégtörvényt, mert az eredetileg 2010-re tervezett elektronikus átállás technikai feltételeit még nem teremtették meg. Szintén nincsenek meg a feltételei annak, hogy a cégbíróság a központi lakcímnyilvántartás rendszeréhez kapcsolódva ellenőrizze a cégjegyzékbe bejegyzett személyek adatait.

A csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény 6. §-ának (5 ) bekezdése, valamint 7. §-ának (5) bekezdése az elektronikus kommunikáció elterjedésére tekintettel rögzíti, hogy 2010 . július 1-jétől a bíróságok és a felek közötti írásbeli közlés kizárólag elektronikusan történhet, továbbá a csődeljárás iránti kérelem – ide nem értve a természetes személyek kérelmeit – kizárólag elektronikusan nyújtható be. A Legfelsőbb Bíróság és Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala tájékoztatása szerint a bíróságok egyik esetben sem tudnak megfelelni 2010. július 1-től kezdődően az elektronizált ügyintézési kötelezettségeknek. Ezért az erre irányuló törvényjavaslat 2011. január 1-re tolja ki az elektronikus ügyintézési határidőt.

Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény-87 . §-ának (4) bekezdése 2010. szeptember 1-jei hatályba lépéssel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt új 17/A . §-al egészíti ki . Eszerint a céginformáció szolgáltatás során a cégbíróság és a céginformációs szolgálat az információ kiadását megelőzően a természetes személyek cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyét összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szerepelő adatokkal.
A cégbíróságok és a személyiadat-és lakcímnyilvántartást vezető hatóság számítógépes nyilvántartása – forráshiány és a szükséges fejlesztések hiánya miatt – az előirányzott határidőben nem tud összekapcsolódni, így a hatálybalépést a törvényjavaslat 2010. szeptember 1-ről 2011. novemberre módosítja.

Forrás: Országgyűlés


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.