Devizafüggő hazai adósok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A devizaalapú hitelek terjedésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kell szentelniük a hazai bankoknak és ügyfeleiknek is az euró, de még inkább a svájci frank árfolyamának alakulására: ha ugyanis a hazai fizetőeszköz kurzusa gyengülni kezd, az jelentősen befolyásolja mind a pénzügyi szolgáltatók, mind az adósaik helyzetét.

A forint esetleges gyengülése a svájci frankkal és az euróval szemben a devizahitel-állományok felértékelődésével járna együtt, ami jótékony hatást gyakorolna a bankok növekedésére. A devizában eladósodott ügyfelek szempontjából ugyanakkor a kurzus negatív irányú elmozdulása a törlesztési terhek emelkedését jelentené, ez pedig már kissé aggasztóbb a pénzügyi szolgáltatók számára, hiszen hosszabb távon ez a portfólió minőségének romlását is eredményezheti.

A devizahitelek aránya az elmúlt években lendületesen nőtt; 2007 júniusában a teljes állományon belül 56 százalékot ért el, sőt nyáron a háztartások kölcsönein belül is túlsúlyba kerültek az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tételek. A 2007 közepét megelőző egy éven belül azonban – mutat rá egy friss tanulmányában a pénzügyi felügyelet – a devizaállományok bővülését erőteljesen fékezte az eurónak, illetve a svájci franknak a forinttal szembeni 12,8, illetve 17,5 százalékos leértékelődése. Az ebből adódó valutaátértékelési hatást kiszűrve kapott kiigazított adatok szerint a banki hitelexpanziónak az elmúlt egy évben tapasztalható lassulása teljes egészében az árfolyamváltozás miatt jött létre, a hitelkereslet pedig egyáltalán nem lanyhult. A belföldieknek nyújtott kölcsönök állománya kiigazított alapon 2005 vége óta gyakorlatilag változatlan, 18 százalékos éves ütemben bővült, az összes hitelállomány dinamikájában pedig a külföldre nyújtott hitelek gyors expanziója miatt még némi élénkülés is mutatkozott. (Még figyelemreméltóbb a helyzet a háztartásoknál: a jegybanki statisztikák szerint a szektor az augusztus végéig tartó egy év alatt több mint egyötödével növelte tartozásainak állományát.)

A tartósan magas szinten stabilizálódott hitelkeresleti expanzió – mutat rá a PSZÁF – nyilvánvaló ellentmondásban van a legutóbbi egy év költségvetési kiigazítási törekvései miatt romló hazai konjunktúrával, illetve jövedelmi viszonyokkal. A jelenség magyarázata jelentős részben ugyancsak a valutaárfolyamok markáns elmozdulásában található meg. A fennálló devizahitelek elértéktelenedése ugyanis az adósok szempontjából számottevő pozitív vagyoni hatással járt, illetve csökkentette az adósságszolgálati terheket, így minden bizonnyal jelentős keresletbővítő hatása is volt.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.