Belső infók az adótervekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lényegében változatlan maradhat az ingatlanadóztatás rendszere 2009-ig. Legalábbis erre utalnak az utóbbi napok egyeztetései a MSZP országgyűlési frakciójában – tudta meg a Világgazdaság

Veres János pénzügyminiszter kedden számolt be a szocialista honatyáknak a jövő évi adójavaslatokról, és egy szimpátiaszavazás során – a Világgazdaság értesülése szerint – kiderült: a képviselők többsége azt támogatná, ha az új módszer szerinti, számított értékalapon történő adóztatás 2009-től sem lenne kötelező.

Az Országgyűlésnek benyújtott új jogszabályok között szerepel az a kitétel, miszerint 2009-től módosulna az építmény- és a telekadó alapja. Bár ezek kivetése a jövőben sem lenne kötelező az önkormányzatok számára, az adó alapja csak a luxusadótörvényben található módszer szerint számított érték lehetne. Jelenleg – négy település kivételével – az adófizetés a négyzetméter alapján történik. És pontosan ez utóbbi lehetőség megtartását szorgalmazzák az MSZP-s képviselők. Ha sikerrel járnak, 2009 végéig az egyetlen, az ingatlanok adóztatásával kapcsolatos változás az lenne, hogy a luxusadót a magánszemélyek mellett a vállalkozások is kötelesek megfizetni.

Egyelőre bizonytalannak tűnik a három kisadó nászából születő erőforrás-fejlesztési hozzájárulás (efeho) sorsa is. A javaslat csak holnap kerül az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, ahol jó eséllyel számíthat a munkáltatók elutasítására. Számítások szerint az efeho mintegy tízmilliárd forintos bevételi többletet hozhat a büdzsé számára – az eredeti cél azonban nem ez, hanem az egyszerűsítés volt, így a kormány pénteken kész elállni a jelenlegi javaslatától – tudta meg a Világgazdaság.

A fordított áfafizetés eszközét az ingatlanügyletek mellett a számítógépek és a járműalkatrészek kereskedelmében is beveti a kormány, amennyiben a tervekre az EU is rábólint. Végleg kikerül ugyanakkor a 15 millió forintos összérték mint a telekáfa-fizetési kötelezettség alsó határa.

Vitákra lehet számítani a közbeszerzési szabályok szigorítása terén is. Az adócsomagban szerepel az a kitétel, miszerint havi százezer forintos összérték felett a fővállalkozó csak akkor fizethet az alvállalkozónak, ha ez utóbbi 15 napnál nem régebbi igazolással hitelesíti, hogy nincs köztartozása. Amennyiben valaki ilyen igazolás nélkül fizet, az átutalás erejéig egyetemleges felelősséget von magára. ˝Bürokratikus, ám szükséges szigorításról van szó˝ – mondta ugyanakkor Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki szerint közpénzekről lévén szó, az állam igenis megkövetelheti az igazolás bemutatását.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?