Devizakölcsönt nem lehet jelzáloggal biztosítani


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyes gazdasági és pénzügyi törvényeket módosító saláta-törvénycsomag része a devizahitelhez kapcsolódó jelzálogjogok korlátozása. Amennyiben a parlament jövő héten elfogadja a javaslatot, korlátozást a hatálybalépését követően megkötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni.

A módosító javaslat célja a devizakölcsönök terjedésének megállítása, az ügyfelek túlzott eladósodásának megelőzése, hogy a bajbajutottak száma ne gyarapodjon. Az árfolyam-ingadozás miatt megnövekedett törlesztő-részletek következtében a devizakölcsönösök széles köre került pénzügyileg nehéz helyzetbe. A természetes személyek túlzott eladósodottsága az esetek egy részében a kölcsönök bedőlésével járt, amely a fedezetül szolgáló ingatlanok áron aluli elárverezéséhez, kilakoltatásokhoz vezetett – indokolja a törvénymódosítást a javaslat.

Ezért a törvényjavaslat általános korlátozó szabályozást helyez el a Polgári Törvénykönyvben, mely szerint természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.
Tekintettel arra, hogy a nemzetközi magánjog szabályai alapján a kölcsönszerződésekre nem minden esetben a magyar jog, tehát a Ptk. lesz alkalmazandó, ezért a javaslat a nem magyar jog szerint nyújtott devizakölcsönhöz kapcsolódó jelzálogjog bejegyezését is megtiltja.

Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt is módosítja a jogszabály, eszerint az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be természetes személy tulajdonában álló ingatlanra, vagy ingatlannak természetes személyt megillető tulajdoni hányadra olyan jelzálogjog, amelyet természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására alapítottak.
Ez nem akadálya az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzálogjog jogosultja személyében történő változásbejegyzésnek (kölcsönkiváltás), valamint a már fennálló hitelezői követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik felajánlott ingatlanra alapított a korábbinál nem terhesebb jelzálogjog (fedezetcsere) bejegyzésének.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.