Differenciált áfacsökkentést akarnak a mezőgazdaságban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentésének mielőbbi meghirdetését kéri a kormányzattól három – a baromfi, a vágóállat és hús, valamint a tej – terméktanács; a javaslat az előterjesztők szerint társadalmi igényeket szolgál, megfelel a gazdasági szereplők elvárásainak és összeegyeztethető az állami költségvetés szempontjaival.


A javaslat előterjesztői emlékeztetnek: az elmúlt években többször felmerült az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének lehetősége, amit a mindenkori kormány többször tárgyalt, az agrártárca és a szakma teljes támogatásával, de a kezdeményezés mindig elbukott.Tendencia, hogy – egyebek mellett – a magas áfamérték miatt elveszíti belföldi piacait a magyar élelmiszeripar és versenyképtelenné válik az alacsonyabb áfával működő országok importtermékeivel, illetve az áfaelkerülő szereplők termékeivel szemben.

A napi gyakorlat alapján pedig tényszerű – de csak becsülhető mértékű -, hogy a magyar agrárgazdaság egy jelentős része szürke-fekete zónában működik, még azokat is „beszippantva”, akik alapvetően jogkövetően szeretnék a tevékenységüket végezni.Ezért az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentését elsősorban az egyenlőtlen versenyfeltételek kiegyenlítése érdekében érdemes megtenni úgy, hogy ne veszélyeztesse az államháztartás érdekeit – állapítja meg a terméktanácsok elemzése.

Az áfacsökkentési javaslatot a főbb állati termékpályák versenyképességének javítása és jövedelmezőségi viszonyának stabilizálása érdekében fogalmazta meg a három terméktanács, egyetértve a Vidékfejlesztési Minisztérium egy korábbi közleményében megfogalmazott hasonló célkitűzéssel.

A javaslat azért született, hogy megelőzhető legyen az élelmiszer-gazdaság szereplőinek tömeges tönkremenetele, illetve termelési színvonaluk csökkenése, és javítsák a piacra jutás feltételeit. Ennek érdekében az előterjesztők javasolják több termékkör – így többek között: 3 százalék zsírtartalom alatti folyadék tej (2 liter alatti mennyiség), a félkemény sajt, a tehéntúró, valamint a sertéscomb, a lapocka, vagy az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás, valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahús-féleség – 5 százalékos kedvezményes áfakörbe sorolását 2013-tól.

A javaslattevők számításai szerint a tejágazati áfacsökkentés hatására kieső áfabevétel 20,5 milliárd forint, a sertéságazatban 18,4 milliárd forint, a baromfiágazatban pedig 21,6 milliárd lenne. Így összesen a főbb állati termékpályák differenciált áfacsökkentése 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést eredményezne. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték – állapítják meg a szakmai szervezetek, és szerintük ilyen szempontból ez neutrális költségvetési hatásúnak tekinthető.

Úgy vélik, a kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem.
A szakmai szervezetek szerint a javasolt áfa-csökkentés ugyanakkor egyértelműen inflációmérséklő hatással bír, ami a legszegényebb néprétegek tekintetében érvényesül a leginkább.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.