Digitalizálódó áfa az Európai Unióban (1. rész)


Az Európai Bizottság tervei három pilléren nyugszanak. Egyrészt még több területen válik elérhetővé az egyablakos ügyintézés, másodsorban egyre jobban teret fog nyerni az ügyletek valós idejű jelentése, harmadrészben érdemi változások várhatóak az elektronikus piacterek működésének szabályozásában.

Az Európai Bizottság 2022. december 8-án mutatta be terveit, hogy tervezi forradalmasítani az általános forgalmi adót az egyre jobban digitalizálódó világban. A tervek három pilléren nyugszanak, egyrészt még több területen válik elérhetővé az egyablakos ügyintézés, tehát az adóalanyoknak elegendő lesz egyetlen országban beregisztrálniuk magukat bizonyos tevékenységek folytatása esetén, ahol az összes adókötelezettségüket teljesíteni tudják. Másodsorban egyre jobban teret fog nyerni az ügyletek valós idejű jelentése, harmadrészben jelentős változások várhatóak az elektronikus piacterek működésének szabályozásában. A Bizottság évekre lebontva ismerteti a változások életbelépésnek várható időpontját.

A tervek szerint az egyablakos ügyintézési körbe fogják vonni az elektronikus kereskedelemet, a saját áru mozgatását, illetve vevői készletre szánt áruk kezelését. Az elektronikus piacterek vélelmezett értékesítőnek fognak minősülni a Közösségen belüli magánszemélyek felé irányuló termékértékesítések tekintetében. A termékimportra szóló egyablakos rendszer kötelező lesz az elektronikus piacterek számára. Az adóalanyok közti fordított adózású ügyletek is harmonizálva lesznek abban az esetben, ha akár a szállító, akár a megrendelő nem minősül letelepedettnek adott ügyletben, adott országban. A szállás és fuvarmegosztó elektronikus felületek kötelesek lesznek a vevőkre áthárított áfa beszedéséért és jelentéséért. Ezek a tervek 2025-től lépnének érvénybe jelen tervezet szerint.

2028-tól tervezik a döntéshozók a valós idejű jelentések kiterjesztését, amelynek keretében szinte azonnalivá fog válni a Közösségen belüli ügyletek jelentése. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy az ügyletben résztvevő felek legfontosabb adatai (név, közösségi adószám, székhely) két napon belül be fognak kerülni egy erre szolgáló rendszerbe, ahol közel folyamatos adatáramlás fog zajlani. Szintén 2028-ra tervezett cél az elektronikus számlák minél szélesebb körű elterjedése, a papír alapú számlák kárára. Minden tagállam a jövőben is megszabhatja majd az adott országban érvényes elektronikus számlákra vonatkozó előírásokat, de minden tagállamnak figyelembe kell venni az Európai Bizottság elektronikus számlákra vonatkozó 16931-es szabványát. A 2028-as célok között szerepel a kötött struktúrájú elektronikus számla bevezetése a Közösségen belüli termékértékesítések terén, szintén figyelemmel a 16931-es szabvány előírásaira, valamint a folyamatos információáramlásnak köszönhetően az összesítő jelentések tagállami kivezetése az áfa-rendszeréből, a digitalizálódó rendszereknek köszönhetően.

A tervek megvalósulásától azt várja a Bizottság, hogy az elektronikus kereskedelemben 1 milliárd eurós megtakarítása fog keletkezni a szereplőknek az adminisztratív terhek csökkenésével, valamint a most még 50 milliárd eurós adóhiányból sikerülhet 11 milliárdot kifehéríteni a körhinta-csalások visszaszorításával.

Az ütemezés szerint 2023 a konzultációk éve lesz, jelenleg is tart a tagállamok, illetve az Európai Bizottság három hónapos időtartama, amikor a javaslatokat társadalmi vitára bocsátották. Jövőre már a tagállamoknak ki kell alakítaniuk az adott országban érvényes elektronikus számlázásra vonatkozó előírásaikat, valamint a gazdálkodóknak fel kell készülniük az elektronikus számla kiállítása már nem fog a megrendelő elfogadásától függni. Szintén a nagy célok megvalósulását fogja célozni, hogy jövőre be fog kerülni az uniós áfa Direktívába a ’strukturált elektronikus számla’ meghatározása.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.