Dióhéjban a december 3-án elfogadott adócsomagról

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. december 6.
Címkék: , ,
Rovat:
A 2019. december 3-án megszavazott törvény megvalósítja a korábban már beharangozott módosításokat. Bővül az online számla kötelezettség, a családi vállalatok generációváltását segítik szja-változások is, a NAV az adókijátszás visszaszorítását erősítő úgynevezett „holland levelének” szabályozása is változik – írja az RSM blogja.

Online számlajelentés értékhatár nélkül a B2B-számlákról

Mindenekelőtt az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kétlépcsős – 2020. július 1-jén, illetve 2021. január 1-től bekövetkező – kibővülésére kell odafigyelnie a gazdálkodóknak. Az adatszolgáltatási kötelezettség fokozatos szélesítése mögötti cél egyértelmű: a NAV valamennyi számlázási kapcsolatra szeretne rálátni, a megkapott adatokat pedig a kockázatelemzés során felhasználni. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése vélhetően előkészíti a NAV által készítendő áfabevallási tervezet bevezetését is. A valós idejű információszerzés térnyerésével együtt az áfabevallás adóadminisztrációs jelentőségének csökkenése is prognosztizálható.

Áprilistól a 2.0 séma szerinti online számlajelentési kötelezettség lép majd életbe a jelenleg adatküldésre kötelezettek számára, 2020. júliustól pedig a 100 000 forintos jelentési értékhatár kerül eltörlésre. Így az adatszolgáltatási kötelezettség függetlenné válik a számlákon szereplő áfa összegétől, ami azt jelenti, hogy a jövőben például a belföldi fordított adózás alá eső ügyletek, az alanyi adómentes vállalkozók ügyletei, illetve egyéb áfamentes ügyletek is online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esnek majd.

Az online számla jelentéstételi kötelezettség 2020. december 31-ét követően tovább bővül, az említett dátumtól kezdődően ugyanis a magánszemély vevők részére kibocsátott számlákat, illetve az adómentes Közösségi értékesítésről, valamint az exportértékesítésekre vonatkozó számlákat is jelenteni kell.

Bizalmi vagyonkezelés – bővülő szjamentesség a hozamokra

A családi cégek generációváltását segítő intézmények – magánalapítvány, bizalmi vagyonkezelés – adósemleges környezetének megteremtése irányába tett újabb lépéseket az adócsomag. Elsősorban a személyi jövedelemadó és a társasági adózás terén, de ebbe a tendenciába illeszkednek a vonatkozó illetékszabályok is. A magyar jogalkotó a külföldi trust-szabályozáshoz közelíti a magyar szabályozást azzal, hogy magánszemély vagyonrendelő és kezdeményezett (alapítvány esetében magánszemély alapító) esetén jelentősen szélesíti az adómentességek körét. A nyártól hatályos módosulás értelmében a kezelt vagyon hozama (pl. osztalék, árfolyamnyereség) már korábban mentesült a társasági adó alól.

Az újabb módosítás illeszkedik ebbe a tendenciába, azzal, hogy személyi jövedelemadó szempontból a vagyonkezelési struktúrák esetében is lehetővé teszi a tartós befektetési számlák (TBSZ) alkalmazását. Így bizonyos feltételekkel – hosszútávú lekötés esetén – a vagyonkiadáskor a tőkén túl a hozam is szja-mentessé válhat a kedvezményezett magánszemély oldalán.


Adóhatósági végleges döntés után mehet a holland levél

Adóképviseleti szempontból mindenképpen jelentős változásként értékelhető az ún. holland levelek újraszabályozása. A változás mindenekelőtt a jogbiztonság szempontjából lényeges. A jelenlegi szabályozás alapján elviekben elképzelhető, hogy amennyiben az adóhatóság több adózót érintő vélt vagy valós adókijátszási gyakorlatról értesít egy gazdasági szereplőt, és a gazdasági szereplő nem a tájékoztatásban foglaltak szerint jár el, úgy felmerülhet az áfalevonási jog megtagadásából fakadó különbözet, illetve – szélsőséges esetben az emelt összegű 200 százalékos – adóbírság együttes alkalmazása is.

Az utóbbi jogkövetkezményt a jogszabály a szándékos adóelkerülők szankcionálására írja elő, a helyzet ilyen minősítése és a súlyos jogkövetkezmények alkalmazása egy vélelem alapján jogellenesnek és igazságtalannak tűnt. A jövőbeni jogviták elkerülése érdekében tett lépésként értékelhető, hogy a tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság végleges (korábbi terminológiával élve: jogerős) döntéséhez kapcsolódik a jövőben. Így az ártatlanság vélelme legalább a közigazgatási döntés véglegességéig élni fog.

A gazdaság fehérítése felé tett lépésként fogható fel, hogy a NAV holland levéllel értesíti a jövőben az alkalmazottakat is abban az esetben, ha a munkáltató elmulasztja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek bevallását, befizetését.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Adócsomag: újabb adócsökkentések, egyszerűsítések jönnek 2020-tól
2019. július 12.

Bevezetik a négygyermekes anyák szja-kedvezményét, megszűnik a tao-feltöltés, csökken a kiva kulcsa, kedvezményes áfakörbe kerül a szálláshelyadás, 0 százalékos lesz a reklámadó kulcsa, és mentességet kap néhány pénzügyi tranzakció az illeték alól. Pénteken megszavazta az Országgyűlés a kormány 2020-as adócsomagját.

A társaságokat érintő főbb változások a nyári adócsomagban
2019. július 26.

A társaságokat érintő főbb változások a nyári adócsomagban

A napokban kihirdetett nyári adócsomag vállalatokat érintő fontosabb intézkedései között foglalkoztatás és beruházásösztönző, illetve adminisztrációcsökkentési intézkedések, továbbá a nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségből fakadó intézkedések is megjelennek.