Drágíthatják a hitelt a Fidesz-javaslatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kereskedelmi bankok egyelőre nem akarnak külön megszólalni a nyolcpontos adósmentő csomaggal kapcsolatban, ám lapunk érdeklődésére több hitelintézetnél is elmondták: az, hogy az aktuális piaci értéknél több nem követelhető az adóstól, tovább növeli a hitelezési veszteségeket. Ez többlettőkét igényel, amelyre a bankok pótlólagos tőkebevonás esetén az új hitelek árának emelésével reagálhatnak, illetve többlettőke hiánya esetén nem csak a lakossági, hanem a vállalati hitelezés visszafogását kezdeményezhetik.

A Magyar Bankszövetség elnöke elfogadhatatlannak és több ponton az alkotmány szempontjából aggályosnak nevezte a Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes képviselők által ismertetett javaslatokat. Erdei Tamás elnök szerint a lakáshitelesek megsegítését célzó nyolc pontról előzetesen egyáltalán nem egyeztettek a bankokkal. Amennyiben pedig a javaslatot ebben a formában bevezetnék, az hosszú távon veszélyeztetné az egész jelzálogintézmény hazai működését. Némely elképzelés felborítja azokat a jogi alapokat, amelyek jelenleg az ügyfelek és a pénzintézetek között fennállnak. Ha például az ügyfelek kérésére egyoldalúan és automatikusan meg lehetne hosszabbítani a jövőben a lakáshitelek futamidejét, az éppen olyan egyoldalú szerződésmódosításnak minősülne, mint a bankoknak már most is tiltott. Mint Erdei kiemelte: a magatartási kódex a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításait már igen szűk mezsgyére szűkítette. Úgy véli, a hitelösszeg korlátozása (a „tiszta lap”) komoly céltartalékképzést tenne szükségessé a bankok számára négyezer milliárd forintos lakossági hitelállomány mellett.

A kereskedelmi bankok egyelőre nem akarnak külön megszólalni az ügyben. Lapunk érdeklődésére azonban több hitelintézetnél is elmondták: az, hogy az aktuális piaci értéknél több nem követelhető az adóstól, tovább növeli a hitelezési veszteségeket. Ez többlettőkét igényel, amire a bankok pótlólagos tőkebevonás esetén az új hitelek árának emelésével reagálhatnak, illetve többlettőke hiánya esetén nemcsak a lakossági, hanem a vállalati hitelezés visszafogását kezdeményezhetik.

A cikk teljes terjedelemben a Napi Gazdaságban olvasható.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.