EB: a magyar adórendszer alapját a fogyasztási adók jelentik

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya továbbra is magas a régió más országaival összehasonlítva, és az adóösszetétel a fogyasztási adók felé mozdul el – írja a magyar adórendszerről az Európai Bizottság friss országjelentése. 

A dokumentum szerint a közelmúltban bevezetett jelentős adócsökkentések ellenére az adóbevételek
GDP-hez viszonyított aránya a 2016. évi 39,5 százalékról 2018-ban csak kismértékben, 37,6 százalékra
csökkent. A gazdaság fehéredését célzó intézkedések is lassították az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányának csökkenését az elemzés szerint.

Az adózás szerkezete eltér az uniós átlagtól: a magyar adórendszer alapját a tőkeadók helyett túlnyomórészt a fogyasztási adók jelentik. A környezetvédelmi adók szintje, amely az elmúlt évtizedben csökkent, nagyjából megfelel az uniós átlagnak (2018-ban a GDP 2,3 százaléka a 2,4 százalékhoz képest).

A munka adóterhe csökkenőben van, de az alacsony jövedelmű munkavállalók esetében továbbra is magas a munkát terhelő adóék – állapítja meg a jelentés. Az átlagbér felének megfelelő jövedelemmel rendelkező, alacsony jövedelmű egyedülálló személyek adóéke – részben az egykulcsos személyi jövedelemadó hatására – 2018-ban 45 % volt, ami 15 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot.

A jelentés szerint agresszív adótervezéssel kapcsolatos kockázatok merülhetnek fel a jelentős külföldi tőkeállomány miatt, valamint azáltal, hogy Magyarország nem vet ki forrásadót a kifizetett osztalékokra, kamatokra és jogdíjakra.

További részletek elolvashatók itt, az országjelentés „3.1.2. ADÓZÁS” fejezetében,  a jelentés 23-24. oldalán.

---