Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya továbbra is magas a régió más országaival összehasonlítva, és az adóösszetétel a fogyasztási adók felé mozdul el – írja a magyar adórendszerről az Európai Bizottság friss országjelentése.
A dokumentum szerint a közelmúltban bevezetett jelentős adócsökkentések ellenére az adóbevételek
GDP-hez viszonyított aránya a 2016. évi 39,5 százalékról 2018-ban csak kismértékben, 37,6 százalékra
csökkent. A gazdaság fehéredését célzó intézkedések is lassították az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányának csökkenését az elemzés szerint.
Az adózás szerkezete eltér az uniós átlagtól: a magyar adórendszer alapját a tőkeadók helyett túlnyomórészt a fogyasztási adók jelentik. A környezetvédelmi adók szintje, amely az elmúlt évtizedben csökkent, nagyjából megfelel az uniós átlagnak (2018-ban a GDP 2,3 százaléka a 2,4 százalékhoz képest).
A munka adóterhe csökkenőben van, de az alacsony jövedelmű munkavállalók esetében továbbra is magas a munkát terhelő adóék – állapítja meg a jelentés. Az átlagbér felének megfelelő jövedelemmel rendelkező, alacsony jövedelmű egyedülálló személyek adóéke – részben az egykulcsos személyi jövedelemadó hatására – 2018-ban 45 % volt, ami 15 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot.
A jelentés szerint agresszív adótervezéssel kapcsolatos kockázatok merülhetnek fel a jelentős külföldi tőkeállomány miatt, valamint azáltal, hogy Magyarország nem vet ki forrásadót a kifizetett osztalékokra, kamatokra és jogdíjakra.
További részletek elolvashatók itt, az országjelentés „3.1.2. ADÓZÁS” fejezetében, a jelentés 23-24. oldalán.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
