Eddig 4,2 milliárd forint regisztrációs adót adtak vissza


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvény 2007. február 15-iki hatályba lépése óta eltelt több mint öt hónapban 17 657 esetben, kamatokkal együtt 4,2 milliárd forint regisztrációs adót térített vissza a Vám- és Pénzügyőrség (VP).

Az előzetes felmérés szerint mintegy 73 ezer kérelemmel és mintegy 8-10 milliárd forint visszafizetésével számolt a Vám- és Pénzügyőrség, ugyanis 2004. május 1. és 2005. december 31. között ennyi használt gépjármű után fizették meg a regisztrációs adót, aminek egy bizonyos részét igényelhették vissza az ügyfelek – mondta el Sipos Jenő, a testület szóvivője az MTI érdeklődésére.

Eddig 24 652 beadvány érkezett a Vám- és Pénzügyőrséghez, amiből 18 193-at már jogerősen elbíráltak a fővámhivatalok, és az ügyfelek számára kedvező döntést hozva részeleges adó-visszatérítést rendeltek el.

A fővámhivatalok a törvényi feltételek hiánya miatt július végéig jogerősen mintegy 536 kérelmet, míg nem jogerősen 489-et utasítottak el, amelyekhez zömében a kérelmezők nem csatolták a szükséges okmányokat, bizonylatokat.

A tapasztalatok szerint többnyire azok kezdeményezik a regisztrációs adó részleges visszatérítését, akik korábban saját nevükben fizették meg az adót, és azt másra nem hárították át – mondta a szóvivő.

A regisztrációs adó részleges visszatérítésére vonatkozó kérelmeket a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül lehet előterjeszteni, azaz 2007. augusztus 13-ig. Az ezt követően benyújtott kérelmeket, mint késve előterjesztett beadványokat, a vámhatóság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2023. február 3.

IFRS és a nyereségadók

A pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó! Az RSM Hungary szakértőjének cikke.