Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (XVI. rész)

Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelemről és annak adójáról a magánszemélynek évente egyszer kell bevallást benyújtania, a többi szja-köteles jövedelmével együtt.

Vonatkozó jogszabály:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

---

A sorozat előző részeit itt olvashatja.

Személyi jövedelemadó (folyt.)

Bevallás

A magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját, valamint az adóelőlege(ke)t az adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, amelynek benyújtási határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. A 2024-ben végzett bérbeadás jövedelmét tehát majd 2025. május 20-ig kell bevallani.

A bevallás teljesíthető az ’SZJA – 2024-re vonatkozóan a 24SZJA – nyomtatvány benyújtásával vagy az adóbevallási tervezet felhasználásával.

Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként is a személyi jövedelemadó alanya, az egyéni vállalkozói és az ingatlanbérbeadási tevékenységéről ugyanazon szja-bevallásban kell számot adnia (mint ahogy minden más  szja alá tartozó jövedelméről is). Egyéni vállalkozók esetében a bevallási tervezet adózói közreműködés nélkül nem válik bevallássá, hiszen a vállalkozói jövedelemre vonatkozó adatokat az adóhatóság nem tudja az adózó helyett kitölteni. Ilyen esetben ezért mindenképpen szükség van adózói aktivitásra (a tervezet javítására, kiegészítésére), még akkor is, ha a magánszemély a bevallási tervezet felhasználásával tesz eleget bevallási kötelezettségének

Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya („katás”), akkor a bevallási tervezet bizonyos feltételek teljesülése esetén (az ingatlanát kifizetőnek adta bérbe, nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem nyilatkozott más településen általa bérbe vett lakás bérleti díjának elszámolásáról, és nincs más, a bevallás elkészítése során adózói közreműködést szükségessé tevő jövedelme) javítás és kiegészítés nélkül is bevallássá válhat. Fontos azonban, hogy az adatokat ekkor is javasolt ellenőrizni, hiszen, ha  a kifizető hibás adatokat szolgáltatott, a bevallás sem lesz helyes, a tervezet korrekciójára van szükség. Ha pedig bármelyik említett feltétel nem teljesül (például a bérlő nem kifizető vagy a bérbeadó tételes költségelszámolást alkalmaz), a tervezet felhasználása esetén kizárólag annak javításával, kiegészítésével készíthető helyes adatokat tartalmazó bevallás.

A nem egyéni vállalkozás keretében végzett bérbeadás jövedelméről még akkor sem az szja-bevallás vállalkozói jövedelemre vonatkozó 13-as lapjain kell számot adni, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként is az szja alanya. Az ingatlanbérbeadás jövedelmét az összevont adóalap részeként, az önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell bevallani.

2024-re még nincs közzétett bevallástervezet, ezért a továbbiakban a 23SZJA bevallás és annak kitöltési útmutatója alapján foglalom össze a kapcsolódó tudnivalókat.

A 23SZJA bevallásban az önálló tevékenységből származó jövedelmet a 7. sorban kell feltüntetni, azzal, hogy az ingatlanbérbeadásból származó jövedelmet a 8. sorban tájékoztató adatként, külön is szerepeltetni szükséges. Mind a 7., mind a 8. sorban a „b” oszlop szolgál a bevétel, a „c” oszlop a levonható költségek, a „d” oszlop pedig a jövedelem feltüntetésére.

A 7. sor „a” oszlopában az erre szolgáló rovatban jelölhető, ha a magánszemély 10% költséghányad alkalmazását választja. Ekkor gépi kitöltés esetén elegendő az „b” (bevétel) rovatot kitölteni, a „c” (költség) üresen hagyható, a program pedig a „d” oszlopba automatikusan a bevétel 90%-át írja be.

Ha a magánszemélynek a cikksorozat VI. részében leírtak szerint más településen bérbevett lakás bérleti díjára tekintettel bevételt csökkentő tétele keletkezett, ennek összege nem szerepeltethető a költségek között, hiszen a bérbeadási tevékenység szempontjából nem költségről, hanem bevételt csökkentő tételről van szó. A magánszemély ennek összegét a bevallás 58. sorába tudja beírni, a 7. és 8. sor „b” oszlopában pedig az ezzel az összeggel csökkentett bevételt kell feltüntetnie.

Ha a más településen bérelt lakás bérleti díja eléri (esetleg meg is haladja) az ingatlanbérbeadásból származó bevételt, ezáltal a magánszemélynek jövedelme és adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, az igazoltan megfizetett bérleti díjat ebben az esetben is fel kell tüntetni a bevallás 58. sorában, a 8. sor „b” és „d” oszlopába pedig nullát kell írni. (Ha más önálló tevékenységből származó jövedelme nincs a magánszemélynek, a 7. sor „b” és „d” oszlopába is nulla írandó.)

Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelemhez kapcsolódó adóelőleg összegét,

• ha azt a kifizető vonta le, a bevallás 65. sorában, egy összegben,
• ha annak megállapítására a magánszemély volt köteles, a fizetendő adóelőleg összegét a 70-73. sorokban, negyedéves bontásban, míg a ténylegesen megfizetett adóelőleg kumulált összegét a 74. sorban

kell feltüntetni.

Ha az adóévre megállapított adóhoz képest több adóelőleg levonására/megfizetésére került sor, a túlfizetés a bevallás 80. sorában jelenik meg, és a bevallás főlapjának (D) blokkjában lehet visszaigényelni és/vagy más adónembeli kötelezettségre átvezettetni.

Ha pedig a megállapított adó meghaladja a levont/megfizetett adóelőleg összegét, az adózó terhére mutatkozó különbözet a bevallás 77. sorába kerül, és a még fizetendő adót a bevallási határidőig kell rendezni.

---