Ha a bevallásban az adózó terhére mutatkozó különbözet szerepel, jelentőséggel bír, hogy miből adódott a különbözet, mivel bizonyos esetekben bírságot is kell fizetni.
Vonatkozó jogszabály:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Személyi jövedelemadó (folyt.)
Bevallás (folyt.)
Ha a bevallás 77. sorában az adózó terhére mutatkozó különbözet szerepel, a magánszemélynek azt is meg kell néznie, hogy miből adódott a különbözet, mivel elképzelhető, hogy bírságot is kell fizetnie.
A cikksorozat XIV-XV. részeiben már volt szó arról, hogy a bérbeadónak figyelnie kell, hogy csak megalapozott adóelőleg-nyilatkozatot tegyen, ellenkező esetben különbözeti bírság fizetésére keletkezhet kötelezettsége.
Az Szja tv. 48. § (4) bekezdése értelmében, ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában
különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint (tehát az szja megfizetésére szolgáló 10032000-06056353 számlaszámra, a bevallás benyújtási határidejéig) kell megfizetnie.
Ha a nyilatkozattételkor fennálló körülmények alapján a bérbeadó jogosult volt az adóalap-kedvezményre, és ez csak utólag változik meg, akkor nincs bírságfizetési kötelezettség. Ez a helyzet például akkor, ha a bérbeadó év közben családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járulékban részesülő után családi járulékkedvezményt érvényesített és a bevallás benyújtásakor változik a jogosult személye (pl. év közben a feleség vette igénybe a kedvezményt, de a bevallás kitöltésekor úgy döntenek, hogy inkább a férj fogja azt érvényesíteni), akkor az év közben jogszerűen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegét vissza kell fizetni, de, mivel év közben a kedvezmény igénybevétele jogszerű volt, a visszafizetett összeg után különbözeti bírság nincs.
Nem kell bírságot fizetni akkor sem, ha
nem haladja meg.
Példa10:
Lezser Levente egy cégnek ad bérbe ingatlant. Úgy véli, bőven lesznek felmerült költségei, ezért az adóelőleg-nyilatkozatában a bevétel 50 százalékának megfelelő összeget kéri költségként figyelembe venni. Az éves bevallás elkészítésekor szembesül azzal, hogy a költségek együttesen nem érték el a bevétel felét: az éves bevétel összege 2.700.000 Ft, míg az elszámolható költségek éves szinten összesen 1.180.000 Ft-ra rúgnak.
Az adóelőleg-nyilatkozat következtében Lezser úr év közben (2.700.000*0,5=) 1.350.000 Ft költséget érvényesített. A költségkülönbözet (1.350.000-1.180.000=) 170.000 Ft. Ez meghaladja az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát (1.350.000*0,05=67.500 Ft), ezért a költségkülönbözet 39 százalékát, 66.300 Ft-ot különbözeti bírságként a bevallási határidőig a személyi jövedelemadóval együtt meg kell fizetnie. A költségkülönbözet a bevallás 63. sorának „a” oszlopában, a különbözet után fizetendő 39 százalékos összeg a „c” oszlopban tüntetendő fel.
Az adóelőleg-nyilatkozat következtében a befizetésben is különbözet mutatkozott: a ténylegesen felmerült költségekkel számolva a bérbeadás utáni szja 228.000 Ft, de a nyilatkozat eredményeként csak 202.500 Ft levonására került sor év közben. A különbözet (228.000-202.500=25.500 Ft) meghaladja a 10.000 Ft-ot, ezért a befizetési különbözet 12 százalékát, 3.060 Ft-ot Lezser úrnak különbözeti bírságként kell feltüntetnie a bevallás 78. sorában, és a bevallási határidőig a személyi jövedelemadóval együtt meg kell fizetnie.
