Az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség függ egyebek közt attól, hogy a bérbeadó milyen költségelszámolási módszert alkalmaz, valamint, hogy levonásba helyezi-e az előzetesen felszámított forgalmi adót.
Vonatkozó jogszabály:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Személyi jövedelemadó (folyt.)
Nyilvántartási kötelezettség
Az Szja tv. 10. §-a alapján a bérbeadást végző magánszemély az Szja tv. 5. számú mellékletének és az Szja tv. egyéb előírásainak megfelelően köteles nyilvántartás(oka)t vezetni.
Az alap- és kiegészítő nyilvántartásokban időrendben, folyamatosan kell nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.
A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
Az Szja tv. szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.
Alapnyilvántartás
Az Szja tv. 5. számú melléklet I. részének 1.2. pontja értelmében a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységnek vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha
Az Szja tv. kimondja, hogy a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége, őstermelői tevékenysége, más önálló tevékenysége és nem önálló tevékenysége tekintetében külön-külön – választása szerint a négy tevékenység esetében akár eltérő típusú – alapnyilvántartást vezet. Tételes költségelszámolás esetén a más önálló tevékenységre vonatkozó alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem tevékenységenként megállapítható legyen.
Lényeges továbbá, hogy az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.
10 százalékos költséghányad alkalmazása
Ha
akkor a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.
Amennyiben a bérbeadásból származó bevétel
elegendő bevételi nyilvántartást vezetnie. (Az Szja tv. tartalmaz a helyi iparűzési adó alapjával kapcsolatos feltételt is a bevételi nyilvántartás alkalmazásához, azonban, amint a későbbiekben arról lesz szó, a nem vállalkozóként végzett bérbeadás nem a helyi iparűzési adó hatálya alá tartozó tevékenység, ezért az erre vonatkozó előírásoknak e körben nincs jelentősége.)
A bevételi nyilvántartás minimális adattartalma:
a) sorszám;
b) a bevétel megszerzésének időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma [értelemszerűen azon bevételeknél, amelyek kifizetőtől származnak];
e) a bevétel összege;
f) a bevételből levont adóelőleg [ez szintén a kifizetőtől származó tételeknél releváns, hiszen azoknál kerül sor a bevételből adóelőleg levonására];
g) a jövedelem.
Ha a magánszemély áfalevonási jogot is érvényesít, akkor pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet kell vezetnie.
A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);
e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve
ea) az adóköteles bevételeket,
eb) a fizetendő általános forgalmi adót,
ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
fa) kiadások, ezen belül külön feltüntetvefa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban
– anyag- és árubeszerzés,
– a közvetített szolgáltatások értéke,
– az alkalmazottak bére és közterhei,
– vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),
– egyéb költségként elszámolható kiadás;
fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban
– beruházási költség,
– a levonható általános forgalmi adó,
– egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.
