Egyes ingatlantípusok áfa vonatkozásai

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. április 24.
Rovat:

Előző cikkemben már érintőlegesen írtam néhány (pl. új ingatlannak minősülő családi ház mikor adózik kedvezményes 5%-os, és normál 27%-os adókulccsal) ingatlantípus áfa vonatkozásairól, de mivel a témakör annyira gazdag, ezért érdemes további ingatlantípusok áfa vonatkozásaival is foglalkozni.


Legyen az első típus a tárgyi eszköznek minősülő ingatlanok áfa vonatkozásai. Azért fontos ezt a típust külön kiemelni, mivel az Áfa tv. tárgyi eszköz fogalma eltér a Számviteli tv. tárgyi eszköz fogalmától. Az Áfa tv. 259. § 21. pontja szerint tárgyi eszköz: az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását”. Kicsit félrevezető a meghatározás, mivel úgy is lehetne értelmezni a definíciót, hogy az ingatlan minden körülmények között tárgyi eszköznek minősül, és az ingóságok közül azok lesznek tárgyi eszközök, amelyek a feltételnek megfelelnek. Azonban vegyük észre, hogy a feltétel (legalább egy évet meghaladó…) az ingatlanra is vonatkozik.

Ingatlanok tárgyi eszközzé minősítésnek ott van jelentősége, hogy a levonási jogot akár húsz (2008 előtt beszerzett inatlan esetén 10) éven keresztül is figyelni kell, hogy a beszerzéskori állapothoz képest változott-e az adóköteles és adólevonásra nem jogosító tevékenység aránya, illetve lakóingatlan esetén a bérbeadási cél. Különösen az eset lényeges, amikor az ingatlant adólevonásra nem jogosító tevékenységhez használják, ilyenkor ugyanis az adófizetési kötelezettség a figyelési időszakban elosztva jelentkezik.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

Következő nagyon fontos ingatlankategória a lakóingatlannak minősülő ingatlanok csoportja. A lakóingatlani minősítésnek három hangsúlyos vetülete van ezek: a lakóingatlan értékesítésére lehet-e a kedvezményes 5%-os kulcsot alkalmazni, van-e lehetőség adólevonási jogot gyakorolni a lakóingatlanhoz kapcsolódóan, harmadsorban az ingatlanértékesítésre választottak-e adókötelezettséget. Mivel a lakóingatlani minősítésnek komoly következményei vannak, valószínűleg ezért is döntött úgy a jogalkotó, hogy a lakóingatlan fogalmát az Értelmező rendelkezésekben külön pontban (259. § 12. pont) határozta meg a következőképpen: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület”. Az előbbiek szerint annak van jelentősége, hogy adott objektum az ingatlan-nyilvántartásban milyen megnevezés alatt szerepel, illetve hogy adott ingatlant lakás céljára létesítsenek. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi van akkor, ha az lakóingatlan fizikailag is egybe van épülve a definícióban kivételként kezelt garázzsal, műhellyel, üzlettel, gazdasági épülettel, utóbbiakra lehet-e adólevonási jogot alapítani. Szerencsére még fizikai egybeépülés, és ingatlan-nyilvántartásban lakásnak, lakóingatlannak minősülés esetén is gyakorolhatja az adóalany levonási jogát, ha az ingatlan a kivételek között felsorolt objektumnak minősül a valóságban, és ingatlan-bérbeadás esetén sem minősül lakóingatlannak. Lakóingatlanra továbbértékesítés és bérbeadási célú hasznosítás esetén lehet adólevonási jogot alapítani, a két cél valamelyikét már a beszerzéskor, illetve a felépítéskor igazolnia, rosszabb esetben valószínűsítenie kell az adóalanynak. Ha ez nem sikerül, akkor a figyelési időszak minden egyes évének végén vissza kell fizetni az arra az évre jutó adót, ha viszont már a beszerzéskor sem állt fenn egyik feltétel sem, akkor önellenőrzéssel tudja rendezni az áfa-vonzatát, annak pótlékvonzatával együtt.

[htmlbox art_tukor]

 

Harmadik – és jelen cikk keretein belül utolsó – ingatlantípusként járjuk körbe az építési telkek néhány fontos szabályát. Ennek a típusnak az a legfőbb sajátossága, hogy annak értékesítése esetén mindig egyenes adózást kell alkalmazni, ha a telek nem minősül beépítettnek. Az építési telek is olyan ingatlan, amely önálló definícióval rendelkezik az Áfa tv-ben (259. § 7. pont). A hosszú – ezért jelen cikk kereteit meghaladó – definícióból kiemelendő, hogy a teleknek beépítésre szánt földterületen kell feküdnie, de nem szabad beépítettnek minősülnie. Annak eldöntésében, hogy adott telek beépítésre szánt földterületen fekszik-e az önkormányzat rendezési terve az irányadó, ha ezen múlna egy ügylet áfa-beli megítélése, akkor járhatunk el kellő körültekintéssel, ha hivatalos információt kérünk az illetékes önkormányzattól a terület jövőbeli kezelésére vonatkozóan. A törvényi definíció másik sarkalatos pontja, hogy a telek nem minősülhet beépített ingatlannak. Az a kérdés is joggal merülhet fel, hogy ha adott telken található például egy – romos – épület, akkor is beszélhetünk-e építési telekről.

Utóbbi kérdés eldöntésében első sorban adott önkormányzat rendelete a döntő, amely meghatározhat adott ingatlanra minimális beépítettséget. Ha ez alatt van adott telek, akkor építési telek lesz, ha nem, akkor beépített ingatlannak fog minősülni. Ha adott önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet tud segítségünkre sietni, amely szerint a 10%-os beépítettséget el nem érő beépített ingatlan építési teleknek minősül.


Kapcsolódó cikkek:


Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu
2018. november 15.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

A gazdálkodó szervezetek január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) - mondta Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.

Fesztiválszervező csoporttal szemben nyomoz a NAV
2018. november 15.

Az ügyben érintett magyar cég által idén befizetett adó összege elérte a 90 millió forintot, míg a társaság az elmúlt 5 év alatt csupán 13 millió forintot fizetett be a költségvetésbe.

Csoportos társasági adó fizetés kapcsolt vállalkozásoknál– 2. rész
2018. november 15.

A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.

Az eddiginél több fővárosi cég mentesül az iparűzési adó alól
2018. november 14.

A városvezetés javaslatára kiterjesztik a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése nyomán a mentességnek az adóalap által meghatározott határát az eddigi 1 millióról 1,5 millió forintra emelik.