Egyeztetés adótörvényekről
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövő évi adótörvények első változata jelenleg a tárcaközi egyeztetés szakaszában van. Tervek szerint a dokumentum szeptember második felében kerül a kormány elé – mondta el a Pénzügyminisztérium szóvivője csütörtökön.
A Pénzügyminisztérium szóvivője, Pichler Ferenc csütörtökön a kiszivárgott információkról – köztük az index.hu internetes portálon szerdán megjelent, jövő évi adóelképzelésekről – annyit mondott az MTI-nek, hogy azok ˝jelentős mértékben hamisak˝. Ugyanakkor az MTI kérdésére kijelentette: a jövő évi, tervezett adóintézkedésekről a közvéleményt csak azután tájékoztatják majd, miután a kormány elfogadta.
A miniszterelnök és a pénzügyminiszter korábbi kijelentései szerint a kormány egyetért van abban, hogy szükséges az adóstruktúra módosítása, de a konvergenciaprogram egyensúlyi követelményeinek is eleget kell tenni.
Ebből következően 2008-ban az adórendszerben strukturális változások nem lesznek, a 2008-as módosítások alapvetően az adórendszer egyszerűsítésére és bizonyos kedvezmények csökkentésére irányulnak.
Adóreform leghamarabb 2009-ben lehetséges, de akkor is csak úgy, hogy a változások illeszkednek a konvergenciaprogramban rögzített adócentralizációs követelményekhez. Az MTI értesülései szerint az általános forgalmi adóról új törvény születik, ami azonban nem érinti a jelenlegi adókulcsokat.
Néhány kisebb változást azonban tartalmaz majd az új, egységesebb és következetesebb jogszabály. Így például bővül a fordított áfa fizetés hatálya. Ezt jelenleg csak a színesfém-kereskedelemben alkalmazzák, ám a jövőben kiterjed az építési szolgáltatásra és a számítástechnikai eszközök kereskedelmére, valamint a csőd, és felszámolási eljárás alatt álló cégekre is.
A tervek szerint négymillió forintról ötmillió forintra emelkedik a választható alanyi adómentesség határa. A szigorítások közül jelentős hatása lehet majd az egyetemleges adókötelezettség bevezetésének az értékesítési láncok esetében. Az MTI értesülései alapján eldöntöttnek tűnik, hogy a személyi jövedelemadó területén a legjelentősebb változás – amint az a koalíciós megállapodásban is szerepel -, hogy megszűnik az alap és kiegészítő adójóváírás és helyette egy egységes, 18 százalékos mértékű adójóváírást vezetnek be.
Az adójóváírás havi felső értéke 11.340 forintra nő. Így a jelenlegi 2,1 millió forintról 2,762 millió forintra emelkedik az adójóváírás felső határa. Ez a becslések szerint mintegy harmincmilliárd forintot hagy az adózók zsebében. Az index.hu által ismertetett tervezet szerint változnak a lakáseladásból származó jövedelmek adózási szabályai. Megszűnik például az a lehetőség, hogy öt évig – újabb ingatlanvásárlás esetén – vissza lehet igényelni az eladott ingatlan után befizetett adót. Kedvező ugyanakkor, hogy a fokozatosan csökkenő adót csak akkor kellene megfizetni, ha eladott lakást az adózó öt éven belül szerezte, szemben a jelenlegi tizenöt évvel.
A cigaretta jövedéki adóját jövőre ismét két ízben, áprilisban és szeptemberben növelik. Egyszerűsödik az adóbevallás rendszere. A kedvezmények csökkentésének jegyében megszűnik az üzletpolitikai célból adott ajándékok adómentessége, kivéve az árumintát – erősítették meg csütörtökön az MTI-nek. Kedvező tervezett változás ugyanakkor, hogy a részvényárfolyamból származó jövedelemhez hasonlóan a veszteség a befektetési jegyeknél is elszámolható lesz adózási szempontból. A luxusadónál alapvetően megmarad a jelenlegi rendszer, vagyis a százmillió forintnál értékesebb ingatlanokra kell majd a százmillió forint feletti rész fél százalékát befizetni adóként. Az adó hatálya magánszemélyek mellett a vállalkozásokra is kiterjed majd, ha százmillió forintnál értékesebb lakással, vagy üdülőingatlannal rendelkeznek.
A társasági adó esetében kedvező változás lesz, hogy az adómentes fejlesztési tartalék a vállalkozás bevételének negyede helyett ötven százalékáig lesz alkalmazható. Ez mintegy tízmilliárd forinttal növelheti a becslések szerint a cégek forrásait. Amint arról már korábban megállapodás született: összevonják a munkaadói járulékot, a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az innovációs járulékot. Ezekből új munkáltatói kötelezettség keletkezik, amelynek mértéke a bruttó munkabér 5,5 százaléka lesz. Szakértők szerint az állami bevételek ezzel nem fognak nőni, bár a kisadókból, járulékokból beszedett bruttó összeg emelkedik, mert a visszaigénylés lehetősége is megmarad, csak más formában.
A szakképzési hozzájárulás esetében az eddigi elszámolási mód helyett a vállalkozások nyílt pályázati eljárásban kaphatnak majd támogatást a szakképzésre. A tervezet szerint megmarad a banki különadó és a szolidaritási adó, ugyanígy az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is. Utóbbinál apróbb változás lesz, hogy az kiterjed majd a színházi fodrászra, díszletmunkásra, kikészítőre is. Az index.hu által ismertetett tervezet szerint lehetővé teszik, hogy minden ekhozó maga állapítsa meg és fizesse be a kifizetőt terhelő ekhorészt.
Forrás: Origo
