Egymillió forintot érhet egy szolgáltatási számla


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nettó egymillió forintot érhet egyetlen lakossági szolgáltatási számla, ha a számla számát és a kibocsátó nevét a tulajdonos eljuttatja a Szerencsejáték Zrt.-hez, és a havonta kisorsolt tíz díjazott között van – közölte Somorai László, a Szerencsejáték Zrt. szóvivője hétfőn a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.

Budai Bernadett kormányszóvivő elmondta, hogy a Tiszta Haszon programra, ami nem szerencsejáték, a kormány kérte fel a Szerencsejáték Zrt.-t, azért, hogy ezzel is ösztönözze a gazdaság kifehérítését a számla elkérésével. Az évi 180-190 millió forintos programot a Szerencsejáték Zrt. az eredményéből finanszírozza – mondta Budai Bernadett. Somorai László ehhez hozzátette: az 500 millió forint összegű promóció is a társaság költsége, azaz az állami tulajdonú cég összességében ennyivel kevesebbet fizet be a központi költségvetésbe.

A sorsolásra olyan lakossági szolgáltatás – áfa nélkül legalább ezer forintról – szóló számláját lehet beküldeni, amit a pályázó nevére állítottak ki 2009-ben. Például a festő-mázolótól, vagy a fodrásztól kapott számla vehet részt a pályázaton, az automatikusan számlázott közüzemi, közlekedési számla nem.

Budai Bernadett hangsúlyozta, hogy a kormány a jogszabályokkal és az ellenőrzéssel segíti a gazdaság kifehérítését, de szükség van a szemléletváltásra is, amire a most a „”Számlákkal a milliókért”” jelszóval meghirdetett program jó ösztönző lehet. A nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen programoknak elvitathatatlan társadalmi szerepük van. A kormányszóvivő kérdésre elmondta, hogy az első félévben a gazdasági fehérítésének eredményeként mintegy 50 milliárd forinttal több folyt be a központi költségvetésbe.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.